 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Mi a baloldal jövője?
|
---------------------
München, 1989. november 30. (SZER, Világhíradó) - A népszavazás
alaposan átrendezte a politikai térképet. A hogyan tovább néhány
kilátását és egy már most tapasztalható fejleményét Hamburger
Mihály elemzi:
- A magyar belpolitikai élet egyik nagy kérdése: a 40 éves
kommunista uralom után lehetséges-e még egy egészséges baloldal?
Védhetők-e a hagyományos baloldali értékek, amikor azokat hosszú
időre kisajátította és eltorzította az egyetlen létező párt?
Nemcsak az MSZMP-re és az MSZP-re, hanem minden baloldali erőre
vonatkozik a kérdés: lehetséges-e a szocializmus, mint eszményi
társadalom hírdetése ma? - nemcsak a belpolitikai fejlemények teszik
ezt kérdésessé. A nemzetközi helyzetre érzékenyen reagáló magyar
belpolitikában nem kedvez ennek a kelet-európai fejlődés sem.
A két Németország újraegyesítésének kérdése, a rendkívül gyors
csehszlovákiai kibontakozás újólag aláásta a baloldali értékek
létjogosultságát, megkérdőjelezte a szocializmus perspektíváját. A
kommunizmus alkonya jelenleg a szocializmus hanyatlását is jelenti.
Mutatja ezt az európai kommunista pártok helyzete, de mutatja ezt
Magyarországon az egy-két éve még igen népszerű, nem kommunista,
szocialista gondolkodó háttérbe szorulása az utóbbi időben - mint
Bibó István vagy Németh László.
Valamivel könnyebb helyzetben vannak azok a baloldali pártok,
amelyek nem részesei az elmúlt 40 évnek - de a félelem a
népszerűtlenségtől itt is erős, ezért tolódnak jobbra - úgymond -,
vagy használják ki bizonyos erők saját belső pártellenzékükkel, vagy
a rivális párttal szemben a kriptokommunistaság vagy a kommunistaság
rémét. Jellemző példája ennek Csurka István támadása az SZDSZ ellen.
A gödöllői MDF szervezet kapcsán azzal vádolja az SZDSZ-t, hogy - a
kommunisták 1945-ös taktikájához hasonlóan - beépítették az
SZDSZ-vírust az MDF szervezetébe. Elfeledkezik mindeközben arról,
hogy a gödöllői szervezet korábban jött létre, mint az SZDSZ.
(folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|