|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész)
|
Helmut Kohl beszéde után Fodor István emlékeztette a képviselőket: az elmúlt ülésszakon létrehozták az új ügyrendi bizottságot, és egyben felkérték arra, hogy tegyen javaslatot a Ház szavazással kapcsolatos szabályainak módosítására, figyelembe véve a szavazógép alkalmazását, a szavazás nyíltságát. Az ügyrendi bizottság két változatot dolgozott ki. Az első változat szerint a képviselők továbbra is a hagyományos módon, vagyis a szavazógomb megnyomásával szavaznak. A szavazás nyíltságát pedig az biztosítja, hogy az eredményről készített listát az újságírók részére ki kell adni. A második változat alapján a nyílt szavazás kézfelemeléssel és a szavazógomb egyidejű megnyomásával történne. Ez esetben a szavazatszámláló gép nem készít a szavazás eredményéről név szerinti listát. A határozathozatalkor a képviselők az első változatot fogadták el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkalmazott módszerén. Fodor István elmondotta, hogy a kormány a szeptemberi ülésszakon elfogadott törvénykezési programhoz képest újabb előterjesztéseket is benyújtott, kérve azok sürgős tárgyalását. Ezek közül a képviselők a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem tartották indokoltnak, a másik kettő - a fogyasztási adókról és fogyasztási árkiegészítésekről, valamint az 1990. évi lakáspolitikai intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatok - napirendre tűzését elfogadták. Az Országgyűlés megbízott elnöke elmondotta, hogy Nagy Sándor ----------- (országos lista) 27 képviselő támogatásával önálló indítványt nyújtott be, amelyben kérte a Parlament döntését az állami vagyon áron aluli kiárusításának, valamint a közösségek tulajdonában lévő ingatlanok külföldiek részére történő átadásának megakadályozása érdekében. Nagy Sándor bejelentette, hogy indítványát visszavonja. Döntését azzal indokolta, hogy eredményes konzultációt folytattak a szakszervezetek, a vállalatok képviselői a kormánnyal a tulajdonreformmal összefüggő kérdésekről. Olyan megállapodás született, hogy a kormány január végén beterjeszti az Országgyűlés elé az állami tulajdon védelméről, a dolgozói részvényvásárlás feltételeiről szóló törvényjavaslatokat. Ezt Nagy Sándor elfogadhatónak tartotta, ugyanakkor azt javasolta, hogy az Országgyűlés hozzon létre a januárig tartó átmeneti időszakra egy 3-5 tagú bizottságot, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz kapcsolódva tanácsokat adhatna a jelenlegi privatizációs folyamattal kapcsolatban. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 13:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|