|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Genscher, Rühe - Helsinki, Baker, Kohl
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 17. vasárnap (MTI-tud) - A helsinki folyamatban részt vevő államok 1992 helyett már esetleg jövőre összehívandó újabb csúcsértekezlete az európai politika fontos fejlődési szakaszában újabb jelentékeny ösztönzést adhatna, ha jól elő van készítve - jelentette ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a külföldre sugárzó Deutsche Welle nevű rádióállomás számára adott nyilatkozatában.
A Gorbacsov államfő által megpendített indítványról szólva azonban azt is megállapította, hogy a szovjet fél még maga sem tisztázta, milyen feladatokat kellene az említett értekezletnek megoldania. A Nyugat - fejtette ki Genscher - meg fogja vizsgálni, hogy milyen kérdéseket lehetne ott megvitatni, milyen célokat kellene megfogalmazni az értekezlet számára. A külügyminiszter ebben a nyilatkozatban, majd később egy másik rádióinterjúban is Baker amerikai külügyminiszter kijelentésével szemben védelmebe vette Helmut Kohl kancellárt a lengyel határok kérdésében. A rádióadó tudósítója ugyanis megkérdezte: Baker - közvetve bírálva a kancellárt - a napokban azt fejtegette, hogy Kohl távolról sem olyan egyértelműen nyilatkozik a lengyel határokról, mint külügyminisztere. Nem kellene-e most Kohlnak is egyértelművé tenni a dolgot, hogy megszüntesse a súrlódásokat az európai szomszédaival és a nagyhatalmakkal? Genscher megállapította: a kancellár már kellőképpen kinyilvánította véleményét. A határok sérthetetlensége magától értetődő dolog. Kohl a szövetségi gyűlésben, a Bundestagban név szerint megtartott szavazás során a közelmúltban szintén megszavazta azt a határozatot, amely kimondja: mi, németek sem most, sem a jövőben nem fogjuk kétségbe vonni a lengyel nyugati határokat területi igények támasztásával. A kancellárnak ezért nincs mit tisztáznia, erre senkinek sem kell felszólítania őt - mondotta Genscher. Volker Rühe, a CDU főtitkára szerint is érthetetlen Baker idézett kijelentése.+++
1989. december 17., vasárnap 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|