 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Helmut Kohl programja (2. rész) - Díszdoktorrá avatás
|
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán
ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az egyetemi
tanács kiemelkedő érdemei elismeréseként tiszteletbeli doktorrá
fogadta dr. Helmut Kohlt. A díszdoktor-jelölt tudományos munkásságát
és érdemeit Györgyi Kálmán professzor, a kar dékánja méltatta az
egybegyűlt népes hallgatóság előtt. A dékán mindenekelőtt arról a
szerepről szólt, amelyet Kohl kancellár vállalt az Európa nyugati és
keleti fele közötti jobb megértés elősegítése érdekében. Györgyi
Kálmán hangoztatta: a Magyar Köztársaság Kelet-Közép-Európában
fekszik, és részese annak a megosztottságnak, amely Európát a II.
világháborút követően két táborra szakította. E megosztottság
hazánkat távolabbra sodorta mindattól, amit nemcsak földrajzi
értelemben nevezünk Európának, hanem gazdasági, kulturális és
politikai tekintetben is. Az elmúlt időszakban Magyarország alapvető
átalakuláson ment át, csaknem példa nélkül áll az a folyamat,
amelyben az egypártrendszerű proletár diktatúra állama független
demokratikus jogállammá alakult át. Magyarországnak nemzeti érdeke
fűződik ahhoz, hogy megtalálja az Európához vezető utat, s azon
célba is érjen. Ezt az utat a segítő kéz egyengetheti. A Honoris
causa doktori cím adományozásával az egyetemi tanács azt kívánja
elismerni, hogy a szövetségi kancellár ilyen segítő kezet nyújt
Magyarország felé. Kohl kancellár már hivatalba lépése, 1982 óta
érdeklődéssel és rokonszenvvel kíséri a magyar-NSZK kapcsolatok
alakulását. Ez az érdeklődés és szimpátia az utóbbi években a
Magyarországon megindult politikai és gazdasági reformfolyamat
hatására tovább növekedett. Ma már - az ország nagyságától
függetlenül - a Magyar Köztársaság különleges helyet foglal el az
NSZK külkapcsolati rendszerében. Györgyi Kálmán a kapcsolatokat
elemezve különös hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország jelentős
támogatást kapott a szövetségi kancellártól a nyugat-európai
politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszerrel való
kapcsolatfelvételben. Mindez Kohl kancellár személyes segítsége
nélkül aligha lett volna végbevihető. Különösen fontos, hogy Helmut
Kohl a kapcsolatépítés során szorgalmazta azt is: a többi nyugati
ország se csupán együttérzéssel fogadja a magyarországi
reformtörekvéseket, hanem azok megvalósításához nyújtson gazdasági
és pénzügyi támogatást is.
Az Eötvös Lóránd tudományegyetem újonnan felavatott
tiszteletbeli doktora, Helmut Kohl Fülöp József rektortól vette át a
kitüntető címet, majd beszédet mondott a hallgatóság előtt. (folyt.
köv.)
1989. december 16., szombat 14:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|