|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Fővárosi MSZP-aktíva (2. rész)
|
A december 18-ai fővárosi MSZP-értekezlet feladatai közé sorolta a budapesti pártstruktúra kialakítását, a politikai helyzetelemzést, a választási program gerincének meghatározását, illetve a személyi kérdések tisztázását. A pártértekezlet nyilvános lesz, arra várnak minden érdeklődő budapesti MSZP tagot. Az aktívaértekezleten Horn Miklós, az MSZP V. kerületi intéző bizottságának elnöke szólt a helyi pótválasztás előkészületeiről. Az MSZP a lakosság független jelöltjét, Balázs Pétert, az MSZMP volt tagját támogatja. Kifogásolta, hogy a választási kampány részeként arrogáns, erőszakos, tisztességtelen módszerek is észlelhetők. A népszavazás eredményére utalva hangsúlyozta: az MSZMP által javasolt ,,nemek,, világossá tették, hogy nem baloldali, hanem konzervatív erő, a szervezettel még kerületi szinten sem szabad akciószövetségre lépni. Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja felszólalásában e gondolatot erősítve leszögezte: az ortodoxia valóban nem nevezhető baloldalnak. El kell ismerni azonban, hogy tíz, sőt százezrével is lehetnek olyan egykori elvtársaik, akik ma is szent hittel vallják: az a politika jó, amelyet az MSZMP folytat. E jogot elvitatni, s a szándékot becsmérelni nem szabad. A párttagság sok megcsalatáson ment át, így érthető, ha egy részük így gondolkodik. Óvta ugyanakkor a szervezetet attól, hogy személyes hatalmi ambíciók áldozatai legyenek, és újra eszközként szolgáljanak ki tudja milyen eredetű gondolathoz, programhoz. A helyzet át- és újragondolásra való képtelensége jelzi, hogy az MSZMP-vel mint párttal akciószövetségre nem lehet lépni. A pártszervezés kérdéseit érintve leszögezte: nem lehet engedni annak a morális nyomásnak, amely kívülről kívánja megszabni, ki lehet az MSZP tagja. A pártszervezeteknek kell megítélniük, hogy ki méltó vagy méltatlan a tagságra. A népszavazás kapcsán Pozsgay Imre annak a véleményének adott hangot, hogy a választók nem a pártokra adták szavazataikat, ilyen értelemben az eredmény nem mutat valódi politikai tagoltságot. Az majd az országgyűlési képviselő-választásokon válik láthatóbbá. Valódi identitását az MSZP is csak a választások után mérheti fel, amelyre a győzelem reményében készül. (folyt.köv.)
1989. december 2., szombat 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|