|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz-nagygyűlés a Bem rakparton
|
1989. december 1., péntek - A népszavazás mérföldkő volt Magyarország életében, átrajzolta az ország politikai térképét, és esetleg hatással lesz a szabad parlamenti választásokra - jelentette ki Fodor Gábor az I. kerületi Művelődési Házban tartott pénteki Fidesz-nagygyűlésen.
A referendum bizonyította, hogy a lakosság képes részt venni a politikában, s erre igénye is van - mondta a Fidesz választmányának tagjaa. Értékelése szerint a népszavazáson az igen-párti négyes győzelmével erősítette pozícióit. Vesztesnek tekinthető viszont az MSZMP, amelynek négy nemre való felszólítása minimális támogatást kapott, az MSZP, amelyet érzékenyen érint, hogy az államfő-választásra csak a szabad parlamenti választások után kerül sor, továbbá az MDF, amely sikertelen bojkottfelhívásával jelentősen rontotta népszerűségét. Ugyanakkor kifejtette: a Fideszt, a Kisgazdapártot, az SZDP-t és az SZDSZ-t a népszavazás eredménye nem teheti elbizakodottá, és szükségük van a referendumot követően kialakult helyzet alapos elemzésére. Hangsúlyozta: a négy párt között most egy konkrét feladat kapcsán jött létre szövetség, s ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Jelenleg ugyanis nem tisztázott kellőképpen, hogy az említett pártok irányvonalát mennyire lehet a jövőben összehangolni. Fodor Gábor az ország stabilizálása szempontjából a legfontosabbnak a szabad parlamenti választások kiírását tartotta. Az átmeneti időszakban pedig nagyon lényegesnek ítélte meg a kormány és a különböző pártok közötti viszony alakulását. Kifejtette: a kormánynak egyértelműen deklarálnia kell, hogy az átmenet kormánya, és a gazdasági összeomlás elkerülésére alapvető intézkedéseket kell hoznia. Úgy vélte: a békés átmenetet veszélyeztetné, ha már most megindulna a pártok közötti osztozkodás a minisztériumokban, szakigazgatási szerveknél és a fontosabb tömegtájékoztatási eszközöknél lévő fontosabb posztok betöltését illetően. E posztok paritásos alapon történő elosztása az 1945 utáni koalíciós időket reprodukálná, s olyan patthelyzetet idézne elő, ami a demokrácia fejlődése érdekében elkerülendő. Ebből kiindulva bírálta a Rádió és a Televízió felügyeletére kijelölt bizottság felállítását. (MTI)
1989. december 1., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|