|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Választási sajtókonferencia
|
München, 1989. november 29. (SZER, A mai nap esti kiadása) - A népszavazás hivatalos végeredményéhez kapcsolódik Kasza László budapesti telefonjelentése: - "November 29-ikén 0.02 órakor megállapítottuk az ország első népszavazásának végeredményét. Most, 18.02 órakor pedig Önök előtt közzétesszük ezt" - mondta az országos választási hivatal vezetője, s ezzel megnyitott egy több mint két órás vitát, amely nem annyira a választás eredményével, mint inkább a késői közlés okaival, körülményeivel, törvényes vagy törvénytelen voltával foglalkozott. Kiderült, hogy választási csalást csak egy helyen észleltek az országban, mégpedig a debreceni 25-ös választási körzetben. Itt 127 szavazatot hamisítottak meg, nem világos hogy miről mire. Ezeket megsemmisítették, az ügyet átadták az ügyészségnek. Ez - amennyiben nem kerül fény több csalásra - jó eredménynek tekinthető. Annál nagyobb kár, hogy Gál Zoltán belügyi államtitkár egy vitatható intézkedése mégis azt az érzést keltette a jelenlévő újságírókban, hogy a hatalom még mindig nem tekinti felnőttnek az állampolgárt. Az államtitkár sanda gyanúsításokról beszélt, holott csak az érdekelte volna az újságírókat, hogy miért rendelt el hírzárlatot hétfőn hajnalban akkor, amikor az első, a miniszterelnökséget érintő kérdésben éppen fele-fele arányban osztoztak meg a szavazatok, tehát a dolog a legérdekesebb volt. Az államtitkár - mint mondta - az ország tekintélyére ügyelt, mert - így ő - mit szóltak volna külföldön, ha ilyen szoros küzdelem esetén hamis adatokat közöl. Nem rendítette meg őt az az érv sem, hogy külföldön és nyugaton az állampolgár eleve nem tekinti tévedhetetlennek az államot, de ha az titkolódzik valamiben, akkor azonnal olyasmit sejt, hogy be akarják csapni. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|