|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökség napirendjén a népszavazás tapasztalatai - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
Az MSZP Elnöksége felhívja mindazokat, akik az első kérdésre nemmel szavaztak, s változatlanul azt kívánják, hogy az alkotmány módosításával lehetővé váljon a köztársasági elnök közvetlen választása: követeljék, sürgessék, hogy a Parlament tegye meg az ehhez szükséges lépéseket. A párt tagjai ezt a szándékot tudassák a parlamenti képviselőkkel. Kovács Jenő leszögezte: a népszavazás nyomán kialakult új helyzet szükségessé teszi mind a szocialista párton belüli, mind a különböző pártok képviselői közötti tanácskozást a politikai helyzetről. A párt sürgeti az országgyűlési választások mielőbbi kiírását; ezt követeli meg a belpolitikai helyzet, s a nemzetközi környezet is. Az elnökség szerint a szocialista párthoz tartozó képviselők parlamenti csoportjának rövid időn belül meg kell vitatnia a helyzetet. Kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok és az Országgyűlésben nem képviselt nagyobb pártok, valamint a munkadók és a munkaválllók képviselői is folytassanak konzultációkat e kérdésről, s alakítsanak ki egy programot, amely biztosítja a kormányzás folytatásának politikai feltételeit, oldja a szociális feszültségeket. Az újságírók kérdései nyomán elhangzott, hogy az elnökség véleménye szerint a Parlament működőképességét a választások kiírása esetén is fenn lehet tartani; ez az Országgyűlés módosíthatja az alkotmányt, amennyiben azonban nem vállalkozna erre, akkor a javaslatot a következő törvényhozási ciklusra is fenntartják. Arra a kérdésre, miszerint vereségként vagy győzelemként értékeli-e az MPSZ a népszavazást, Kovács Jenő így reagált: a népszavazás az erről rendelkező magyar törvény előírásai betűjének és a legtöbb esetben szellemének megfelelően zajlott le. Ezért a szavazatok összeszámlálása utáni végleges eredmény dönti el: ki az, aki győztesnek, illetve a népszavazás vesztesének tekinthető. Hozzátette: a népszavazás kihatásai ma még nagyon nehezen ítélhetők meg, azonban lehetőség nyílik arra, hogy a köztársaság elnökét az eredeti szándék szerint a magyar nép általános választásokon válassza meg. (folyt.köv.)
1989. november 29., szerda 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|