 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Pető Iván a népszavazásról
|
--------------------------
London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Hogyan látja a
kérdést az a párt, amely tulajdonképpen megnyerte a választást? -
Mai szerkesztőnk, Békés Erzsébet felhívta Pető Ivánt, hogy kikérje a
szabaddemokraták véleményét:
- Pető Ivánt, a Szabad Demokraták Szövetségének szóvivőjét arról
kérdezem, hogy a vasárnapi népszavazás, mely mint országos
népszavazás, a magyar nép történetében az első volt, milyen
tanulságokkal és eredményekkel szolgált?
- Az eredményekről először: a formális eredményekről, még mindig
nincs végleges eredmény másfél nappal az urnák lezárása után. De
azért nem hivatalos eredmény már van. Azt viszont nem nekem kell
ismeretnem.
A tényleges eredménye a dolognak, a mi véleményünk szerint -
mármint a Szabad Demokraták Szöveetségének véleménye szerint - az,
hogy tiszta az út az országgyűlési választásokig. Semmi olyasmi
nincs már hátra, ami húzná az időt. A parlament a következő ülésen
feloszlathatja önmagát, kiírhatja az országgyűlési választásokat
március második felére, reálisan március 18 -ikára.
Eredmény természetesen az is - és talán ezt kellett volna
először említenem - nem ilyen közvetelenül megmutatkozó politikai
eredmény, hogy megmutatta a magyar társadalom, hogy nem felel meg a
valóságnak az a kép, hogy politikailag közömbös és nem kíván részt
venni a sorsának formálásában, mert a többség egy ilyen meglehetősen
bonyolult helyzetben, meglehetősen ellentmondásos álláspontok
közepette is elment a népszavazásra és azt az álláspontot foglalta
el, amit mi jónak gondoltunk. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|