 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - A népszavazás előzetes eredményének ismeretében az MTI munkatársa megkérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét: hogyan befolyásolja-befolyásolhatja az a Parlament további munkáját?
- Az Országgyűlés feloszlatásának ügyében a döntésnek a december
18-án kezdődő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy
György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján
önálló indítványt terjesztett a plénum elé, s ennek lényege az volt,
hogy a Parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. Formai
okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani ezt az
indítványt azzal, hogy a Parlament a következő ülésszakon tárgyaljon
róla. Mivel azonban politikai kérdésről van szó, a javaslatot
kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá a
politikai csoportok képviselőit is arra kértem: foglaljanak állást
erről. Előzetesen az az vélemény alakult ki, hogy a népszavazás után
térnek erre vissza. Az eredmény ismeretében immáron szükséges, hogy
a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben
a kérdésben.
Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vagyok: ha csak a
politikai szempontokat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne,
hogy az Országgyűlés a decemberi ülésszakon feloszlassa önmagát. De
a döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért
egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a
kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak,
a kormánynak és a Parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó
előkészítés alatt áll.
Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az
Országgyűlésben. Éppen ezért - ahogyan ezt korábban is tettem -
ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező
pártoknak: plurálisan működő parlamentként viselkedve álláspontjukat
egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően szavazzon
a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a
decemberi ülésszakon a Parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot
kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és
elvégezhetetlenül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a
Minisztertanáccsal, hogy mely törvényjavaslatok tárgyalása
halasztható januárra. Az Alkotmány szerint ugyanis a feloszlatott
Országgyűlés az új parlament alakuló üléséig folytatja törvényhozói
munkáját. (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 15:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|