|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - hírügynökségi visszhang
|
1989. november 27. hétfő (AFP/AP/Reuter/UPI/TASZSZ) - A Reuter és az AP a délutáni órákban azzal vezette be a magyarországi népszavazás híreivel foglalkozó tudósításait, hogy a négy radikális ellenzéki párt győzedelmeskedett, s hogy maga Pozsgay Imre is elismerte ezt a tényt. Ám az AFP még Pozsgay nemzetközi sajtótájékoztatója után is arról írt, hogy változatlanul a legteljesebb bizonytalanság uralkodik, hiszen azt összeszámlálásra váró további szavazatok megfordíthatják az igen szoros eredményt.
A brit hírügynökség úgy vélekedett, hogy a népszavazás eredménye kemény csapás az MSZP-re, hiszen a népszerű Pozsgay Imre a közvetlen elnökválasztáson biztos nyertes lett volna, viszont csekély az esélye a győzelemre, ha az államfőt a parlament választja majd meg. Az AP kitért arra, hogy sajtóértekezletén az államminiszter elismerte ugyan az ellenzéki győzelmet, de cáfolta, hogy ez vereséget jelentene az MSZP számára. Mindkét hírszolgálati iroda ismertette Pető Ivánnak, az SZDSZ ügyvivőjének nyilatkozatát, amely szerint az ellenzéknek nincs kifogása az ellen, hogy az elnököt közvetlenül válasszák a parlamenti választások után, amennyiben az államfő hatalmát korlátozzák. Az ellenzéki javaslatról említést tett az AFP is, megjegyezve, hogy még semmi sem dőlt ugyan el, de már az eddigi eredmény is az ellenzék sikereként értékelhető. A francia hírügynökség véleménye szerint a végeredmény közzététele előtt egyetlen dolog biztos, mégpedig az, hogy a népszavazás nagy vesztese az MDF, hiszen bojkottra szólító felhívása ellenére a demokráciát most tanuló országban viszonylag igen sokan járultak az urnákhoz. +++
1989. november 27., hétfő 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|