|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Szinte befejezett tény, hogy a népszavazáson, habár csekély mértékben is, de az IGEN-szavazatok kerültek fölénybe a NEM-szavazatokkal szemben az első kérdésre adandó válaszban. Ugyanakkor rendkívül magas volt a távolmaradók aránya; a választópolgároknak mintegy 40 százaléka döntött úgy, hogy nem voksol a népszavazáson. Az előzetes választási eredményről Pozsgay Imre államminiszter hétfőn nemzetközi sajtókonferencián számolt be.
A politikus elmondta, hogy tájékoztatóján már a végleges választási eredményeket szerette volna ismertetni a sajtó képviselőivel, az adatok véglegesítése azonban még a délutáni órákban is tartott. A már szinte biztosra vehető összesítés birtokában Pozsgay Imre mégis vállalkozott az eredmények rövid elemzésére. A nép döntésének következményeit értékelve a maga részéről a hátrányok közé sorolta, hogy késlekedhet a szilárd intézményrendszer kiépítése Magyarországon, a politikai stabilitáshoz vezető út pedig göröngyösebbé válhat, mint ezt korábban gondolták. Előnyéhez tartozik azonban, hogy az állampolgárok közvetlen tapasztalatokat szerezhettek döntéseik szabad alakításában, ami a szabad választások előkészítéséhez, begyakorlásához nagy segítséget ad. További haszon: a népszavazást kezdeményező pártok megszabadulhatnak attól a komplexusuktól, hogy Magyarországon valamiféle kommunista-hatalom-átmentés megy végbe. Mostantól fogva a népszavazás teremtette politikai menetrend szerint zajlanak a változások. Akárhogyan is értékelik az eredményeket, az egyik legfontosabb tapasztalat az, hogy míg Kelet-Európa számos országában százezrek tüntetnek az utcán, addig Magyarországon a nép az urnák előtt fejezheti ki akaratát. Az újságírók tudakolták Pozsgay Imre véleményét arról: az eredmények tükrében nem tekinthető-e az MDF a választási harc vesztesének. Megkérdezték azt is: személyesen miként fogadja az eredményt, hiszen Nyugaton általános vélemény volt, hogy Pozsgayból nem lesz elnök, ha a népszavazáson igennel szavaznak az első kérdésre. Az államminiszter úgy vélte: az MDF nem tekinthető vesztesnek a népszavazásban, mert nagyon magas volt a távolmaradók aránya. Az MSZP sem vesztes, mert az első kérdésre adott NEM-szavazatok kiugró aránya még a referendum kezdeményezőit is meglepte. A maga részéről Pozsgay Imre leszögezte: továbbra is az MSZP elnökjelöltje marad. (folyt.köv.)
1989. november 27., hétfő 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|