|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a politikai egyeztető tárgyalásokról (1. rész)
|
1989. augusztus 29., kedd - Az utóbbi napokban a középszintű politikai egyeztető tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlanak. A napilapok, a hírközlő szervek részletes tudósításokban számolnak be a tárgyalások eseményeiről, amelyeket a közvélemény élénk érdeklődéssel követ. Nagy visszhangot váltott ki az a hétfőn elhangzott javaslat, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Erről Pozsgay Imre, az MSZMP tárgyalóküldöttségének vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek.
- A politikai egyeztető tárgyalásokon elért megállapodásokat néha lezártnak, befejezettnek tekintik, noha ezekről még tovább folyik a vita. Így történt ez a párttörvény egyik tételével, a munkahelyeken működő pártszervezetekkel kapcsolatban is. Az MSZMP küldöttsége ez ügyben kompromisszumot ajánlott a közös álláspontot képviselő Ellenzéki Kerekasztalnak és harmadik oldalnak, de nem született megállapodás. A felek a döntést elnapolták. Jól tudjuk, hogy a munkahelyi politizálásról és a pártszervezetekről élénk, időnként éles vita folyik az MSZMP tagságának körében, de más társadalmi csoportokban is. A közvélemény számára félreérthetetlenül szeretnénk megvilágítani az MSZMP küldöttségének álláspontját a munkahelyi pártszervezetekről. Azt képviseljük, hogy az alkotmánybírák és a bírák egyesülési jogát az Alkotmány korlátozza, ők semmilyen pártnak nem lehetnek tagjai; biztosítani kell a katonák, rendőrök egyesülési jogát, de úgy, hogy meghatározott időn belül a pártszervezetek kivonulnak a laktanyákból, szolgálati helyekről; a közhatalmi intézményekben (miniszteriális szerveknél, tanácsoknál, ügyészségnél) ne működjenek pártszervezetek. Az MSZMP elfogadja, hogy a munkahelyek szervezeti-vezetési struktúrájába a pártok ne épüljenek be, munkaidőben a munkahelyeken semmiféle tevékenységet nem folytathatnak. - Ezzel a ponttal függött össze az a javaslat, hogy az előbbiekben felsorolt helyeken, intézményeken túl semmilyen munkahelyen ne működjenek egyetlen pártnak sem szervezetei. Ehhez azonban hozzátartozik még, amiről a tudósítások nem szóltak: ez a megállapodási terv nem zárná ki, hogy üzemi, munkahelyi pártszervezetek működhessenek a lakóterületeken, tehát az üzemen kívül. (folyt. köv.)
1989. augusztus 29., kedd 19:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|