|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Eredeti helyén az amerikai tábornok szobra
|
1989. július 6., csütörtök - Amilyen csöndben negyven éve eltávolították, ugyanolyan hallgatagon helyezik vissza helyére Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobrát a budapesti amerikai nagykövetség épülete mellé. A köztéri szobrok avatásánál szokásos hírverés elmaradt. Július 6-án újból látható a Szabadság téren, hátlapján a felújított szöveggel: ,,Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum műkincseit. Bandholtz tábornok szobrát, Ligeti Miklós alkotását 1936-ban avatták, 1949-ben eltávolították. 1989-ben újra felállította Budapest Főváros Tanácsa.,,
Miért e titokzatosság? Netán meglepetés Bush elnöknek? Szó sincs efféléről. Amint azt Henye Nándorné, a Fővárosi Tanács művelődési és sport főosztályának helyettes vezetője az MTI-nek elmondta: Mark Palmer, az USA magyarországi nagykövete az elmúlt év őszén személyesen fordult a szobor újbóli felállításának kérelmével a Fővárosi Tanács elnökéhez, aki a kéréssel egyetértett. Ezután az MTA Történettudományi Intézetének szakvéleményét kérték, amely szintén jóváhagyta a szobor újraállítását. Az ügyre rábólintott még a Külügyminisztérium, s ezzel elkezdődhetett a szobor rendbehozatala. Ami pedig a közvélemény kihagyását illeti, arról Henye Nándorné elmondta: miután az emlékmű újbóli köztérre helyezéséről a tanácselnök döntött - s így nem tárgyalták végrehajtó bizottsági ülésen sem -, ezért a sajtóban sem volt előzménye. Az azonban nem titkolt szándék, hogy a tábornok szobra lehetőleg addigra legyen eredeti helyén, mire az Amerikai Egyesült Államok elnöke magyar földre lép. Ez utóbbi gondolatot támasztotta alá Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója is. Közölte, hogy a szobor felállításáról szóló dokumentumot a Fővárosi Tanácstól június 2-án kapták kézhez, s igencsak igyekezniük kellett, hogy a helyreállítással kapcsolatosan minőségi munkát végezzenek. Ugyanis az emlékmű - a követség előli eltávolítása után - több mint három és fél évtizedig egy raktárban hányódott. Három évvel ezelőtt a budapesti amerikai nagykövetség kérésére - lévén rangos képzőművész jelentős műve - a Zugligeti úti amerikai rezidencia kertjében állították fel. Innen került mostani, s egyben eredeti helyére. (MTI)
1989. július 5., szerda 21:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|