![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (2. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
- a közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli, szabad választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit köteleznek, s amelyekből semmilyen, az alkotmányosság követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki; - a válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet; egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett; - a konstruktív politikai tárgyalások sikereinek fontos feltétele a nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és tiszteletben tartása; továbbá a kölcsönös, előlegezett bizalom; - az együttműködés és a megállapodások alapjául csak a kölcsönösen elfogadható feltételek szolgálhatnak; - a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell tartani; - a tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat; - a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalű lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat; - a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésére álló politikai eszközzel biztosítja. II. 1.) A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a politikai megállapodások kialakításában. a.) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő); b.) A Magyar Szocialista Munkáspárt; (folyt.köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:44
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|