|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A SZOT ülése (2. rész)
|
Azt azonban nem szabad megengedni, hogy a politikai harcok szétzilálják a mozgalmat. A szakszervezeteknek a politikai pártoktól függetlenül, teljes önállósággal kell tevékenykedniök, s aszerint kell alakítani viszonyukat az egyes pártokhoz, hogy azok programjukban, gyakorlati politikájukban milyen módon képviselik a munkavállalók érdekeit. Ezzel összefüggésben vetette fel a főtitkár a párt káderhatásköri listájának kérdését, valamint azt, hogy az érdekek ütközésekor milyen magatartást tanúsítson az a szakszervezeti tisztségviselő, aki egyben párttag is. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a párt, vagy a pártok beleszóljanak a szakszervezeti vezetők választásába. Biztosítani kell a szakszervezeti tisztségviselők számára a szabad, párttestületük döntésétől eltérő véleményük kinyilvánításának jogát is - mondta Nagy Sándor. A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag kijelentette: véleménye szerint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének módosítása jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy az országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor és Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kifejtette: bár a szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményezték a sztrájk jogi szabályozását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a tanács bizonyos feltételekkel támogassa a sztrájktörvény megalkotását. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják elfogadhatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szolidarítási sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszüntetéseket a dolgozók is kezdeményezhessenek. A szakszervezetek feltételei között szerepel: jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget, hogy ha a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval, akkor a munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának a tanácskozásra meghívott képviselője kifogásolta, hogy a sztrájktörvény bizonyos esetekben az egyeztetési eljárást a Munka Törvénykönyve hatáskörébe utalja annak előírását betartva viszont az egyeztetésből kimaradnának a független szakszervezetek. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis, ha egy munkahelyen több szakszervezet működik, és közöttük nem jön létre egyetértés, valamilyen kérdésben, akkor a munkáltatónak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kell egyeztetnie. Nagy Sándor ezzel kapcsolatban kijelentette: ezt a megkülönböztetést a SZOT nem kérte, s így azt sem kifogásolja, ha ez a kitétel kimarad a módosított Munka Törvénykönyvéből. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|