|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Operaház - brit sajtó (2.rész)
|
A The Times szerint a magyar előadás rácáfolt arra a vélekedésre, hogy a Bartók-opera inkább a fülnek, mint a szemnek való. ,,A Magyar Állami Operaház bemutatója azt bizonyította, hogy a darab nagyon is intenzíven színpadi mű. Polgár László és Komlósi Ildikó nemcsak a szöveget tolmácsolja tisztán és erőteljesen, hanem - Mikó András rendezésében - a színészi játék útján új távlatot ad a műnek. Ez a produkció a lélektani részletekre összpontosít,, - írja a The Times. A The Guardian ,,varázslatosnak,, minősíti az opera előadását, kiemelve, hogy ,,Polgár László sziklaszilárd és gyönyörű hangjával fenséges Kékszakállú, nemkülönben csodálatos Judit a színésznőnek is kitűnő Komlósi Ildikó,,. A tánckritikusok egybehangzóan felsőfokú jelzőkkel illetik a ,,Csodálatos mandarin,, új magyar színpadi változatát. ,,Seregi László koreográfiája a történet lényegét alkotó durvaságra összpontosít és ebben rejlik színpadi hatása. A valaha is látottak közül számomra ennek a zeneműnek ez az egyetlen hiteles színpadra állítása,, - írja a Financial Times. Kiemeli Forray Gábor ,,brutális nagyvárosi színpadképét,, , Pongor Ildikónak ,,a karakter mélységeit felszínre hozó lány-ábrázolását,, , Keveházi Gábor ,,mély benyomást keltő,, mandarinját. A The Times szerint ,,Seregi Lászlónak sikerült a mai közönség számára elfogadhatóvá tennie a mai ember számára sem valóságként, sem allegóriaként nem túlságosan hihető két balettet.,, Szintén kiemeli Pongor Ildikó és Keveházi Gábor erőteljes jellemábrázolását. A The Guardian ,,örömteli eseményként,, méltatja a magyar állami operaház vendégjátékát, amelynek során, mint írja ,,a magyar korona három drágakövét mutatták fel a londoni közönségnek,,. Utal a magyar vendégek hibáján kívül túlságosan hosszúra nyúlt szünetekre és hangoztatja: ,,Mindazok, akik türelmesek voltak, az est legizgalmasabb, legfelvillanyozóbb élményének jutalmában részesültek: a ,Csodálatos mandarin, olyan új színpadi változatát láthatták, amely összefüggéseibe helyezte a Bartók-partitura brutalitását, felmutatva egybehangzását a magyar vérmérséklet izzó hevével. Seregi László koreográfiája hozzásegített bennünket a mű cselekményének modern értelmezéséhez és mélyebb megértéséhez,,.+++
1989. március 1., szerda 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|