|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Osztrák miniszterek a világkiállításról (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. február 24. péntek (MTI-tud) - Az 1995-re tervezett osztrák-magyar világkiállítás egy új európai fejlődés kifejezője. Közös megrendezése az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének fontos jelképe lesz - jelentette ki Heinrich Neisser osztrák kancellári hivatali miniszter. A politikus, aki az osztrák kormányban jelenleg a világkiállítás ügyeinek megbízottja, Robert Graf gazdasági miniszterrel együtt nyilatkozott a Die Presse című bécsi napilapnak a rendezvény előkészületeiről és várható eredményeiről, s állásfoglalásukat az újság pénteken közölte.
Neisser szorgalmazta, hogy mielőbb alakítsák meg azt az osztrák gazdasági társaságot, amely a kiállítás ausztriai részének megtervezésével, kivitelezésével, majd üzemeltetésével foglalkozik. Mint mondotta, ha májusban vagy novemberben döntés születik az expo-rendezési jog Ausztriának és Magyarországnak való odaítéléséről, mindjárt utána meg kell oldani az előkészítés irányításának személyi kérdéseit, s megegyezésre kell jutni a pénzügyekben is. Egyelőre tisztázatlan, hogy mit kell voltaképpen építeni és a költségekről is csak előzetes becslések vannak. Ezek szerint a teljes költség várhatóan nem lesz több tizenöt milliárd schillingnél. A kiállítás üzemeltetése két-két és fél milliárdba kerül, de ezt fedezni fogják a belépési díjak és a szponzori hozzájárulások. Az infrastruktúrára fordítandó kiadások voltaképpen az amúgyis indokolt beruházások előrehozatalát jelentik, akár az egyik bécsi metróvonal meghosszabbításáról, akár a magyar-osztrák vasúti összeköttetés javításáról van szó. ,,A Budapest felé vezető autópályára a két ország közötti idegenforgalom növekedése miatt szintén szükség van a világkiállítás nélkül is,, - közölte a miniszter. Hangoztatta továbbá, hogy a kiállítási létesítmények későbbi hasznosításának ugyancsak fontos szerepe lesz a beruházások visszatérülésében. Véleménye szerint az expo befejeződése után épületeiben kelet-nyugati pénzügyi és kereskedelmi központot lehetne létrehozni. (folyt.)
1989. február 24., péntek 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|