![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (15. rész) - Sajtókonferencia
|
![](../img/spacer.gif)
Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel, nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. ,,Bízom abban - folytatta -, hogy ebben az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését megtartsa.,, A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveken át - nem is alaptalanul - a hatalom arroganciáját emlegették március 15-e megünneplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet beszélni, s annál inkább kár volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának ötletéért. ,,Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában,, - hangoztatta. Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945 decemberétől 1962-ig terjedő időszak - feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó - pereit tekintené át, és kialakítaná elképzelését arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el, amelynek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések teljes körét - mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentőségét. A központi bizottság titkára - az alkotmányozást a politikai reformfolyamat egészébe illesztve - szólt a következő időszak soron lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek látszik az Országgyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban - ha a törvényhozó testület ezzel egyetért - az új alkotmány elfogadása előtt a jelenleg hatályban lévő módosításával létre lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet sor a helyhatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 19:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|