 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (8. rész)
|
Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb
egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése,
hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez
álljon közelebb: a protokolláris elnöki rendszerhez, vagy az erős,
komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az
előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két
szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és
definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt vagy még a
következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással
járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni, s az elfogadást
követő rövid időn belül áttérni az elnöki rendszerre.
Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkotmánybíróság és
az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a
végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami
költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok
költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszirozott
kommunális, szociális és egyéb célokra renndelkezésre bocsátott
összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az
anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a
Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami
Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását.
Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az
igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségü kérdés a bírói
függetlenség , amellyel kapcsolatban felvetődik összeférése a
párthoz való tartozással. Sok országban ez nem
összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el
kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az
ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van
alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében
politizáljon.
Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi
koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az
előterjesztés megfelelően rögzíti - állapította meg Fejti György,
majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezetnek az
átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami
egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel
terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását.
(folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|