|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (2. rész)
|
A pártmozgalom problémáira térve kifejtette: sok kommunistának bátortalan a politikai kiállása, elsősorban a korábban beidegződött gondolkodásból fakadóan, s az események sokszor zavart keltő, eligazodást nehezítő hatásának következtében is. Elmondta, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrészben is nagy várakozás előzte meg. Tolmácsolta a pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Eszerint a kerületi párttagok egyetértenek a KB állásfoglalásával a belpolitikai helyzet megítélésében, a pártegység fontosságának hangsúlyozásában, az akcióprogram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A pártszervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy a párt politikai irányvonalát meghatározó kérdésekben a párttagság véleményének ismeretében szülessenek a döntések. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a kezdeményezője a többpárt-rendszernek. Úgy fogalmaztak, hogy nem rangon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzethez alkalmazkodik. Ez fontos lépés a pluralizmus további alakításában, a politikai intézményrendszer reformjában. Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. Mint mondta: a fejlesztési célok megvalósultak, átadták az albertfalvai piacot, Gazdagréten tíztantermes új általános iskola, és 700 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épült; új orvosi rendelő kezdte meg munkáját a Bartók Béla úton. Elmondta: nyitottság jellemzi a tanács munkáját, amely egyre inkább vállalkozóként gazdálkodik, azonban a különböző intézkedések óriási terheket hárítanak rá. Vegyesvállalatoknnak, betéti társulatoknak lett tagja a tanács, s kezdeményezésére jött létre az első fővárosi innovációs park. A párttestület tagjai közül többen - elsősorban az alapszervezetek képviselői - felhívták a figyelmet: ha az ország gazdasági helyzete nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a politikai tevékenység értelmetlenné válik, és a hangulat romlása megakadályozza a nemzeti egység megteremtését. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|