 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Németh Miklós a XI. kerületben
|
1989. február 16., csütörtök - A Központi Bizottság legutóbbi
ülésének első számú eredménye az volt, hogy elkerülte a párton
belüli szakadást - állapította meg Németh Miklós, az MSZMP Politikai
Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtöki, XI.
kerületi látogatásán, a kibővített pártbizottsággal folytatott
eszmecserén. A megbeszélésen többen felvetették, hogy a városrész
hangulatát jelentősen befolyásolták az utóbbi napok eseményei. Erre
is reagálva a miniszterelnök elmondta: a kérdés oly módon robbant be
a pártközéletbe és a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt
a jelzés: ha nem vigyáznak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság
,,fundamentalisták,, és ,,reformkommunisták,, csoportjára szakad.
Hogy ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése
szempontjából, hanem a gazdaság talpontartása, működtetése miatt is
nagy a jelentősége.
A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság
tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette: a Pozsgay
Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe
kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és
önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó
pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti
legitimitását, a bizalom utolsó csíráit. Az MSZMP elkövette azt a
hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi
másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának értékelésében,
s állandóan deffenzív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és
kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája és felelőssége ez. Ilyen
értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését, mert a
pártvezetést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a
platformszabadság, a többpártrendszer kérdésében, s abban, hogy
menetrendet kellett kialakítani atekintetben: hogyan tovább a
kongresszusig. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 12:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|