|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése (1. rész)
|
1989. február 11., szombat - Dr. Surján László nyugalmazott egyetemi tanárt, a 75 esztendős fül-orr-gégespecialistát választották meg a Magyar Cserkészszövetség elnökévé szombaton, a szövetség I. közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak meg a Fővárosi Gázművek óbudai művelődési házában. A tanácskozáson elfogadták a szövetség alapszabályát és további tisztségviselőket is megválasztottak.
Jó munkát - köszöntötték az érkezőket a művelődési ház kapujában a rendezők, akiknek öltözékén ott csillogott a cserkészjelvény, a szent koronával ékesített hagyományos liliom. Jóllehet, a művelődési ház mintegy két és félszáz ember befogadására képes, a színházterem földszinti és emeleti széksorai nem bizonyultak elegendőnek. A tanácskozás ünnepélyes hangulatban kezdődött meg: fiatalok és idősebbek, hajdani cserkészek és érdeklődők százai - közülük jó néhányan már cserkészegyenruhában - énekelték el a Himnuszt, a Cserkészindulót, s hallgattak meg az alkalomhoz illő verseket, prózai művekből részleteket Sinkovits Imre tolmácsolásában. Több ízben nagy taps fogadta Urhelyi Jánosnak, a szövetség egyik újjászervezőjének gondolatait, és bejelentéseit. Így például azt a tényt, hogy január 24-én a Fővárosi Bíróságon a társadalmi szervezetek listáján egyes számmal jegyezték be a Magyar Cserkészszövetséget, jogfolytonos utódjaként az 1912-ben megalakult Magyar Cserkész Szövetségnek. Urhelyi János szólt azokról a vitákról is, amely végül is két szövetség, a Magyar Cserkészszövetség, illetve a Cserkészcsapatok Szövetsége kialakulásához vezetett. Mint tájékoztatójából kiderült: a kettő között elvi különbségek vannak. A Magyar Cserkészszövetség ragaszkodik a valláserkölcshöz, az 1912-ben életre hívott magyar cserkészet hagyományaihoz, mindahhoz, ami ebben az ifjúsági mozgalomban szép és tiszta volt. A Cserkészcsapatok Szövetsége pedig - amely először ugyancsak cserkészszövetség néven kívánta bejegyeztetni magát, de így nem fogadták el az érvényes jogszabályoknak megfelelően - a Hazafias Népfront égisze alatt, a Magyar Úttörők Szövetségével szoros kapcsolatban kíván működni. Az MCSSZ nem akar politikával foglalkozni, mert úgy véli, hogy a mai, agyonpolitizált világban ez a gyermeknevelés ,,rákfenéje,,. Ismertette azt a táviratot is, amely a Cserkészcsapatok Szövetségétől érkezett a közgyűléshez, jó munkát kívánva a résztvevőknek és megerősítve készségét a testvéri együttműködésre. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|