|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlés a MÁV Északi Járműjavító Üzemében (1. rész)
|
1989. február 7., kedd - Mivel a fogyasztói árak a korábbi megállapodások során számításba vettnél nagyobb mértékben növekednek, a szakszervezetek új tárgyalásokat kezdeményeznek - mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára kedden a MÁV Északi Járműjavító Üzemében megtartott munkásgyűlés több ezer résztvevője előtt.
Elmondotta: az Országos Érdekegyeztető Tanács szerdán sorra kerülő ülésén, amikor a kormány és a munkáltatók képviselőivel szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek, javasolni fogják, hogy a vállalatok minden dolgozó bérét minimálisan 3 százalékkal emeljék adómentesen, s ez mindenki számára bérének legalább 300 forintos emelését eredményezze. Kezdeményezik továbbá, hogy a minimális bérek összegét a korábbi megállapodáshoz képest nagyobb mértékben, 4000 forintra emeljék, illetve, a korábban elfogadott 3700 forintos alsó bérhatárt azonnal vezessék be. Nyomatékkal kérik azt is, hogy ahol a lehetőségek adottak, áttérhessenek a 40 órás munkahétre. A szakszervezetek vezető testülete számol azzal, hogy újabb megállapodásokra a kormány és a munkáltatók képviselőivel csak kompromisszumok árán juthat. Ezért felkészültek arra is, hogy ha minimális követeléseiket nem fogadják el, akkor a legnehezebb helyzetben lévő területek dolgozói gondjainak javítására tegyenek konkrét javaslatokat. Ezek között szerepel egyebek között a vasút, a közszolgáltatás, a könnyűipar néhány területe, s a bányászok egyes adózási gondjainak megoldása. A szociális juttatások kiegészítésére is tárgyalni akarnak a kormánnyal a szakszervezetek; így kezdeményezik a nyugdíjak további differenciált kiegészítését. Szükségesnek tartják továbbá a már bejelentett, de még életbe nem lépett áremelések mértékének, illetve bevezetésük iddőpontjának felülvizsgálatát. A szakszervezetek nem tartózkodnak olyan javaslatoktól sem, amelyekre ugyan azt is lehet mondani, hogy a szegénységpolitika megnyilvánulásai, de amelyek szerintük feltétlenül szükségesek a legnehezebb helyzetben lévők mindennapi megélhetéséhez. Így például szorgalmazzák, hogy egyes rétegek utalványok segítségével, vagy bármilyen más módon jussanak hozzá olcsóbb kenyérhez, tejhez és más néhány alapvető fogyasztási cikkhez. Ha az elkövetkezendő tárgyalásokon sikerül elfogadtatni ezeket a javaslatokat, akkor a szakszervezetek elmondhatják, hogy összességében sikerült megközelíteniük eredeti céljukat, azt, hogy a reálbérek csökkenése átlagosan ne haladja meg a 3 százalékot. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|