 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Németh-Vranitzky
|
A magyar kormányfő Bécsben SZER
-------------------------- München, 1989. május 25.
Világhíradó
Most hallgassák meg Hanák Tibort, aki Bécsből Németh Miklós
látogatásáról küldött tudósítást.
Másfél órán át tárgyalt a magyar miniszterelnök az osztrák
kancellárral a nagymarosi építkezések leállításának okairól, s
következményeiről.
A magyar kormány mindenképp szeretné elkerülni, hogy
szerződésszegőnek bélyegezzék, megbízhatatlannak tartsák a
nemzetközi pénzügyi és gazdasági világban, a súlyos
következményekkel járva Magyarország helyzetének további
alakulására, hiszen ilyen hírrel aligha kaphatna a jövőben jelentős
hiteleket külföldi berkektől és megbízatásokat más országoktól. A
magyar gazdaságnak elsődleges érdeke, hogy tárgyalóképes maradjon
nemzetközi vonalon, tehát ne lehessen azt mondani: magyar
vállalatokkal nem érdemes szeződéseket kötni.
Németh Miklós miniszterelnök a sajtókonferencián közzétett
nyilatkozata szerint igyekezett megmagyarázni a nagymarosi
beruházásokban érintett osztrákoknak, Vranitzky kancellárnak, hogy a
magyar gazdasági élet máris igen súlyos helyzetbe került, nem tud
vállalni további terheket, főképp nem egy olyan befektetés esetében,
melynek következményei beláthatatlanok.
Azt sem hallgatta el, hogy ez csak az egyik ok. A másik a magyar
vezetésre gyakorolt fokozódó társadalmi nyomás.
A magyarázatból kivehető volt, hogy a párt és a kormány
kénytelen előrefutni, megelőzni a lakosság széles köreinek
követeléseit, mielőtt konfrontációra kerülne sor. Márpedig Nagymaros
ügye felfűtötte a szenvedélyeket, nem engedheti meg magának a
vezetés, hogy a dunai erőmű megépítése miatt törésre kerüljön a sor.
(folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh-Vranitzky - 9/1. folyt.
|
Feltehetőleg ugyanezt hozta a magyar miniszterelnök a prágai
kormány tudomására is. Mindenestre az osztrákok megelégedéssel
vették tudomásul, hogy a csehszlovák illetékes körök hozzájárultak
egy szakemberekből álló bizottság felállításához, mely foglalkozik
az új helyzet részleteivel és következményeivel.
Németh Miklós ugyanezt kívánta elérni Bécsben is, láthatólag ez
sikerült neki. Megerősítette, hogy a nagymarosi építkezésekkel
kapcsolatos végleges döntéshez újabb vizsgálatokra és tárgyalásokra
lesz szükség nemzetközi együttműködéssel.
Vranitzky kancellár is arra az álláspontra helyezkedett, hogy
ennek a kérdésnek nem szabad megterhelnie az osztrák-magyar
kapcsolatokat. Biztosította a magyar kormányfőt az osztrák politikai
élet megértéséről, ami természetesen nem jelenti, hogy az osztrák
vállalatok lemondanak a kártérítésekről. +++
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|