|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (1.rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. november 13. kedd (MTI-TUD) - Magyarország a
nyugati kapcsolataira, egyben a Szovjetunióban és a keleti országokban
szerzett kereskedelmi ismereteire is szeretne építeni a japánokkal
való kapcsolatépítésben. A japánoktól az ország nem elsősorban
segítséget, hanem olyan beruházásokat kér, amelyek a japán befektetők
számára is fontosak - ezeket a gondolatokat fejtette ki Göncz Árpád
kedden, amikor Tokióban vezető üzletemberekkel találkozott.
A köztársasági elnök a Japán-Magyar Gazdasági Klub vezetőinek, tagjainak, mintegy harminc japán világcég és hitelintézet, kisebb vállalat vezetőinek tartott először rövid bevezető előadást. Ebben elmondta, hogy a vértelen forradalom és a parlamenti választások, a társadalom régi szerkezetének felszámolása után Magyarország most újra fel akarja építeni a piacgazdaságot. - Az első lépéseket megtettük a visszafordíthatatlan demokratizálással. Most a gazdasági rendszerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb - mondta.
Göncz szólt arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyarország nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. - A nyitottság a tervezett gazdasági rendszer sajátossága - húzta alá -, mert évszázados kapcsolatainkra szeretnénk építeni a nyugati beilleszkedéskor. Ezeket a szálakat szeretnénk újjáéleszteni, ugyanakkor építeni akarunk az elmúlt negyven év alatt a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkra is. - Ami a nyugati kapcsolatokat illeti, Göncz kifejtette: szeretné, ha Magyarorország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne a meghatározó fontosságú Nyugat-Európával, az Egyesült Államokkal, és Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok fűződnek jelenleg is. (folyt.)
1990. november 13., kedd 09:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (2.rész)
|
Hangsúlyozta, hogy Magyarország fizetőképességének fokozása Japán érdekében áll, ám felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország számára elsősorban azok a beruházások a fontosak, amelyek a japán vállalkozók számára is azok.
Kijelentette, hogy Magyarország a teljes külföldi tulajdonú vállalatok alapításának, nyugati tőketöbbségű vállalatok létrehozásának engedélyezésével, a jelentősebb beruházások tíz évre szóló adómentességének engedélyezésével ösztönzi a befektetéseket. - A következő 3-4 hónap során egy sor gazdasági törvénnyel, a privatizáció felgyorsításával, a külföldi befektetők biztonságának erősítésével kíván még kedvezőbb feltételeket teremteni. Göncz rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a japán üzletemberek jelen legyenek Magyarországon, ami a nyugat-európai, egyben a kelet-európai és a valamikori szovjet piacra való behatolást számukra lehetővé teszi.
Ezután a magyar piacot már ismerő japán gazdasági vezetők, üzletemberek osztották meg tapasztalataikat a magyar köztársasági elnökkel. Vatari Szugiicsiro, a Japán-Magyar Gazdasági Klub elnöke, a Toshiba igazgatótanácsának tanácsadója szerint a jelenleginek többszörösére lehet növelni a japán-magyar áruforgalmat. - Jelenleg ez a forgalom még az egytized százalékát sem éri el Japán teljes külkereskedelmének, és jóval alacsonyabb, mint a Magyarországhoz nagyjából hasonló méretű országok (Ausztria és Svájc) Japánnal bonyolított forgalma - tette hozzá. (folyt.)
1990. november 13., kedd 09:15
|
Vissza »
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (3.rész)
|
Szerinte is a piacgazdálkodás, a nyitottság hiányából fakadó és a korábbi rendszerben keletkezett akadályok megszüntetésével lehet eredményeket elérni. Cucuci Szeidzsi, a Seibu Saison - a Magyarországon két szállodaláncot is üzemeltető - japán vállalatcsoport képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a szállodaüzlet ugyan a fogadó ország számára közvetlen jövedelmeket hoz, ám az üzletág működése feltételezi a fejlett gazdasági környezet megteremtését.
Tagai Maszato, a Mitsubishi ügyvezető elnökhelyettese kifejtette, hogy a kelet-európai országokhoz képest Magyarországon halad előre a legbiztosabban a piacgazdaság kiépítése, ezért Japánnak itt a legkönnyebb a kapcsolatokat megteremteni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy japán szellemi tőkével, jó minőségű magyar munkával előállítandó termékek számára piacot kell teremteni az Európai Közösség országaiban, a környező országokban vagy az amerikai piacon. Szuzuki Oszamu, a Suzuki elnöke hangoztatta, hogy a magyarországi összeszerelő üzem 30 százalékában magyar vállalatok beszállításaira támaszkodva fog működni, ezek gyártmányainak azonban minőségben, költségben ki kell állniok a nemzetközi verseny próbáját. Kérte a magyar kormányt: folytasson olyan politikát, amely támogatja ezeket a vállalkozókat a finanszírozási, a hitelezési ügyekben és a külföldi importgépek beszerzési gondjainak megoldásában egyaránt. Végül Hajasi Maho, a Salgótarjáni Üveggyapot vegyes vállalat japán partnere, azt kérte, hogy folytasson a magyar kormány inflációellenes politikát, mert különben az üzemek felépítése előtt és az építések során használhatatlanná válnak a költségtervezések. Megérti, mondotta, azt, hogy a piac liberalizálásával jár bizonyos méretű infláció, de fontos feladatnak tartja a pénzhígulás lassítását. +++
1990. november 13., kedd 09:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|