|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (1.
rész)
|
1990. július 18., szerda - Kényszerű napirendipont-cserével
kezdte szerdai ülését az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és
Vallásügyi Bizottsága. A testület - amely korábban már
megismerkedett a nemzetiségi szervezetek véleményével az ombudsman
intézményének felállításáról - úgy döntött: az etnikai csoportok
képviselőit is meghallgatja, hogy közvetlenül tájékozódjon
álláspontjukról. Ezek sorában invitálta meg ülésére a Magyarországi
Cigányok Szociáldemokrata Pártjának, valamint az Újmagyarok Igazság
Pártjának vezetőit. Közülük azonban csupán az utóbbi élt a
lehetőséggel, ő is mintegy másfél órás késéssel érkezett a
Parlamentbe. Ezért a bizottság a másodikként jelzett napirendi
pontot, az önkormányzati törvény kisebbségeket érintő pontjaival
kapcsolatban született módosító indítványokat vitatta meg - csaknem
négy órán keresztül.
A napirend előtt Kálmán Attila (MDF) képviselő beszámolt a bizottság 12 tagjának a menekülttáborokban tett látogatásáról. A tapasztalatokról szólva kiemelte: nehéz különbséget tenni az országukból indokoltan menekültek s a kalandvágyból érkezők között. A képviselő - utalva a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének a Magyar Országgyűléshez eljuttatott felhívására, amelyben kérik, hogy az vizsgálja felül, s módosítsa a nemzetiségiek parlamenti képviseletével kapcsolatban hozott korábbi döntését - felvetette: a bizottság hívja meg a romániai szervezet küldötteit a nemzetiségiek országgyűlési képviseletének megismertetése céljából, személyes tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor felajánlotta, hogy hétvégi szabadnapjain felkeresi az öt szomszédos országot, s bemutatja az ombudsman intézményét az ottani magyar szervezetek vezetőinek. Ez egyben lehetőséget nyújtana arra is, hogy tájékozódjon az ott élő magyarok helyzetéről. A testület mindkét indítványt elfogadta.
Az ülés hátralévő részében kapott szót Horváth Albert, az Újmagyarok (újabb elnevezése szerint Magyar Cigányok) Igazság Pártjának elnöke, aki bemutatta a magyar cigányok érdekképviseletére létrejött szervezetet. Hangsúlyozta, hogy bár pártjának 15 ezer tagja van, a Magyarországon élő mintegy milliónyi cigány több mint 7O százalékának nevében mondhatja: a cigányok nem kívánnak nemzetiséget alkotni, az önkormányzatban való részvételük biztosítását azonban fontosnak tartják. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (2.
rész)
|
Bekapcsolódásuk jelentősen hozzájárulna az etnikumhoz tartozók társadalmi beilleszkedéséhez - vélekedett az elnök, majd azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz: segítse elő, hogy azokon a településeken, ahol legalább tíz cigány család él, képviselőjük, olyan személy, aki jól ismeri a cigányok életvitelét, bekerülhessen a helyi önkormányzatba. Horváth Albert egy képviselői kérdésre válaszolva kifejtette pártjának véleményét, amely szerint a mostani cigány származású képviselők - akik a Phralipe Független Cigányszervezet, illetve az SZDSZ tagjai - nem alkalmasak arra, hogy a T. Házban képviseljék a cigányságot.
Fodor Gábor elnök az idő előrehaladottságára tekintettel berekesztette a vitát, ám biztosította a bemutatkozó pártvezetőt, hogy pártjának problémáit bármikor meghallgatja a bizottság. (MTI)
1990. július 18., szerda 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|