![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall József sajtóértekezlete - részletes (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Brüsszel, 1990. július 17. kedd (MTI-tud) - Egyértelműen
sikeresnek érzem brüsszeli tárgyalásainkat, mondotta az MTI
tudósítójának kérdésére válaszolva Antall József a keddi nap
munkaprogramját záró sajtóértekezletén.
Hangsúlyozta: - Pontosan meg tudtuk határozni az Európai Közösségekhez való csatlakozásunk menetrendjét, ezen belül konkrét tárgyalásokkal kitűzhettük a társulás határidejét is. Ennél többet mondani előre aligha lehet egy olyan világban, ahol azért akadnak bizonytalansági tényezők is.
Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Magyarország nagy figyelemmel követi a Kelet- és Közép-Európában, a Szovjetunióban bekövetkezett változásokat, újabb és újabb eseményeket.
Így az Európai Közösségekkel folytatott mostani tárgyalások mindenképpen eredményesek, akárcsak a belga kormánnyal folytatott megbeszélések. Hozzáfűzte Antall József, hogy a NATO-val folytatandó szerdai megbeszélések már nem kelthetnek csalódást.
Természetesen egy miniszterelnöki villámlátogatás mindig csak kapunyitás lehet, mindig csak a jóindulat megnyerését célozhatja, és ebből a szempontból lényegesek lesznek a szakminiszterek és más magyar képviselők által a részletekről folytatandó tárgyalások.
- Jómagam a jó szándék megnyerésére vállalkozhatom vagy a faltörő kos szerepére. Eddig ezt Moszkvától Washingtonig elvégeztük, és folytatjuk - fejtette ki.
A miniszterelnök elmondta, hogy már szeptemberben megkezdődnek a feltáró, puhatolózó megbeszélések az Európai Közösségekkel a dublini csúcsértekezleten felajánlott társulási formuláról. Ez a kétoldalú társulás egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodást tartalmaz, amelynek keretében a közösség egyoldalú kedvezményeket biztosít Magyarország számára, ami a támogatás igen jelentős formája. A kapcsolat kiterjed majd mind a gazdasági, mind a politikai, mind a kulturális és tudományos együttműködésre. Ami a tárgyalási naptárt illeti, Antall József elmondta, hogy a megbeszéléseket a két fél úgy kívánja folytatni, hogy a társulás 1992. január 1-ig életbe léphessen. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:15
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall József sajtóértekezlet - részletes (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Magyarország - folytatta Antall József - teljes jogú tagságra törekszik. Mivel azonban az Európai Közösségek jelenleg saját gazdasági, politikai, pénzügyi struktúrájának átalakítására összpontosít, 1993. január 1-ig nemigen van esélye más országnak arra, hogy bejusson az EK-ba. Ezért Magyarország az 1995-ös esztendőtől számítja esélyeit.
- Nyilvánvaló - mondotta Antall József - hogy az Európai Közösségeken belül is el kell rendezni ezeket a kérdéseket. Egyeseknek komoly aggályaik vannak ezzel kapcsolatban, féltik a közösség homogenitását. Mi úgy gondoljuk - folytatta - hogy a kiszélesítés híveinek álláspontja lesz sikeres, másrészt a magyar gazdasági életet sikerül addigra úgy felfejleszteni, hogy alkalmasak legyünk a belépésre. Nemcsak gazdasági, de politikai és jogi értelemben is ebbe az irányba kívánunk haladni. A feladat nem egyszerű, de Magyarország képes lesz sikerre vinni.
Szólt a miniszterelnök arról is, hogy az 1993-as közösség különbözni fog a maitól. - Mi az akkori modellt is készek leszünk elfogadni, azt, amely a nemzeti szuverenitás összeegyeztetésén alapul. Ez azt jelenti, hogy gazdasági, politikai és biztonsági-katonai összehangolásra is szükség lesz. Ezt az utóbbi, biztonsági részt még nem munkálták ki. Ez összefügg az egész európai biztonsági és együttműködési rendszerrel. Magyarország kül- és biztonságpolitikájával efelé fordul, ezt mutatták azok a fontos és tudatos lépések, amelyeket Moszkvában jelentettünk be a Varsói Szerződéssel kapcsolatban.
- Magyarország a semlegesség kérdésére is az európai közösségi tagság szempontjából tekint, nem nyilvánít ki olyan jogi semlegességi formulát, amely akadályozhatná tagságát az Európai Közösségekben. Ez az oka annak - mondotta Antall József - hogy az 1956-os megoldást nem tartjuk alkalmazhatónak. Magyarország egy európai biztonsági rendszer keretében kívánja megoldani biztonságát - ez sokkal magasabb szinten biztosít egy semleges státust és nem nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:20
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall József sajtóértekezlete - részletes (3.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Külön méltatta a magyar miniszterelnök az Európa Parlamenttel és annak különböző bizottságaival, intézményeivel épülő kapcsolatokat.
Elmondotta azt is, hogy nagy érdeklődéssel tekint a Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával szerda reggelre kitűzött találkozó elé, amely az első lesz a maga nemében, egy volt kommunista ország miniszterelnöke és a NATO-főtitkár között. Ezzel kapcsolatban kifejtette: - Sohasem hittünk az olyan európai egységben, amely szemben áll az atlanti gondolattal. Meggyőződésünk, hogy Európa és az Egyesült Államok sorsa elválaszthatatlan. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban utalt arra a két levélre, amelyet Bush amerikai elnöktől kapott, s elmondta, hogy moszkvai megbeszélésein is hangsúlyozta az atlanti kapcsolatnak, az amerikaiak európai jelenlétének jelentőségét. - Ezt - mondotta - garanciális elemnek tekintjük - többek között a Szovjetuniónak a német egységgel kapcsolatban táplált aggályai tekintetében is. - Megjegyezte továbbá: - Mindig is meggyőződésünk volt, hogy a Szovjetunió végül elfogadja az egyesült Németország NATO-tagságát. A létrehozandó európai biztonsági rendszer elképzelhetetlen akár a Szovjetunió, akár az Egyesült Államok részvétele nélkül.
Ezután a magyar gazdaság nehéz helyzetéről szólt a miniszterelnök, ismertetve a kompenzációs alap létrehozására tett, s a közösség által megértéssel fogadott javaslatát.
Elmondta, hogy az ország 20 milliárd dolláros adósságot hurcol magával: ennek mintegy 40 százaléka Japánnal, hasonló része az NSZK-val szemben áll fenn. - A magyar költségvetés lehetőségei nagyon körülhatároltak, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállaltuk, hogy a deficitet 10 milliárd forintra csökkentjük, holott tavaly 54 milliárd volt. Amikor az új kormány átvette az ügyek irányítását, már 17 milliárddal mghaladta a hiány a vállalt felső határt. Ezért csökkenteni kellett az állami támogatást, aminek egyharmada a lakosságot is sújtja - ez nem éppen népszerű intézkedés. Mindezen felül most a Szovjetunió bejelentette, hogy a harmadik negyedévben 30 százalékkal csökkenti kőolajszállításait, s ez a negyedik negyedévben is megismétlődhet. Ez ellen, mondotta, tiltakoznunk kell, hiszen a csökkentéssel a Szovjetunió saját keményvalutás exportjának fokozására törekszik. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:46
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall József sajtóértekezlete - részletes (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Mi fontosnak tartjuk Gorbacsov helyzetének megszilárdítását a Mitterrand-Kohl terv alapján - mondotta a magyar miniszterelnök - de ezzel együtt azt is meg kell oldani, hogy ha a Szovjetunió gazdaságilag károsít más országokat, azt kompenzálják valamilyen módon: erre kellene külön alapot létesíteni.
Ha ugyanis nem sikerül a váratlan tööbletkiadásokat kompenzálni, figyelmeztetett Antall József, akkor Magyarország képtelen lesz eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek. A rekompenzációs alapra vonatkozó javaslatot Delors elnöknek és Frans Andriessennek, a Közösségi Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó tagjának fejtette ki a miniszterelnök a keddi találkozón, s mint elmondta, ők megértéssel fogadták - elmondták, hogy hasonló elképzelésekkel a közösség is foglalkozik.
Magyarország Belgiumhoz fűződő kapcsolatait ,problémátlannak,, jellemezte Antall József. Méltatta, hogy ez az ország támogatta a magyar hiteligényeket a nemzetközi fórumokon is. A Martens miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen szó volt a vízumkényszer eltörléséről is. Antall Józsefet Martens arról tájékoztatta, hogy a belga kormány elfogadta a francia megközelítést, vagyis azt, hogy nem kötik vízumhoz a három hónapnál rövidebb látogatásokat és a közeljövőben ezt az álláspontot fogja képviselni a Hollandiával és Luxemburggal való egyeztetéseken: erre szükség van, mivel a három Benelux-ország közös vízumokat ad ki, tehát a belga gyakorlat megváltoztatása a partnereket is érinti, velük is egyeztetni kell. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Antall József sajtóértekezlete - részletes (5.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Végül egy kérdésre válaszolva, amely a regionális együttműködésre vonatkozott, Antall József hangsúlyozta: - Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy bennünket ne tekintsenek blokk-államnak, se a bécsi fegyverzetkorlátozási megbeszéléseken, se az Európai Közösség viszonylatában. Az Európai Közösséggel való társulásról is mindig kétoldalú alapon kivánunk tárgyalni, mi ugyanis nem kívánjuk megvárni ezen a téren azokat, akik lassabban haladnak vagy hátrébb tartanak - folytatni akarjuk azt az úttörő szerepet, amelyet vállaltunk. Ez valószínűleg megfelel adottságainknak, harcmodorunknak, amely a könnyű lovasságé, mondotta tréfásan, azzal folytatva a hasonlatot, hogy persze sokszor lemarad a gyalogság, no meg a tüzérség is hiányzik. Ugyanakkor, noha külön kívánjuk csatlakozásunkat rendezni, jó kapcsolatokat akarunk szomszédainkkal és más országokkal, nincs szó arról, hogy nem akarnánk közösségi részvételüket, s együttműködésre törekszünk például a Duna-Adria Közösség keretében - e kooperáció iránt különben érdeklődést tanúsít Lengyelország is. +++
1990. július 17., kedd 22:50
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|