|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése -
miniszterjelöltek meghallgatása (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Gazdasági
Bizottsága hétfőn három miniszterjelöltet - Nagy Ferenc
földművelésügyi, Gerbovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba
közlekedési és hírközlési - hallgatott meg.
Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyugdíjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag rehabilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, kisemmizett parasztságot. Nem új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításáról. Ez azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek tovább gazdálkodhatnak, ám a földekért ezután - amennyiben a tulajdonos bérbeadja - bérleti díjat kell fizetni. A program megvalósítása során a fokozatosságra és a teljes önkéntességre törekednek. Véleménye szerint nem marad parlagon föld, mivel a szabadon maradt földek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek.
Számos, a felvázolt rendszerben alapvetően kételkedő kérdés hangzott el a bizottsági ülésen, amelyre a képviselők érdemi választ nem kaptak. Palotás János, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, a VOSZ elnöke egyenesen agyrémnek minősítette a programot. Véleménye szerint ilyen alapon nemcsak a paraszti tulajdont, hanem az eredeti polgári tulajdont is helyre kellene állítani, mi lesz akkor az államosított bérházakkal, műhelyekkel, gyárakkal. Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője szerint a kisgazdapárti földprogram valamennyi párt elképzelésétől távol áll. Az MDF programja sokkal közelebb van e tekintetben az SZDSZ-hez, mint a kisgazdákéhoz. Hogyan fog működni ilyen körülmények között a koalíció? - tette fel a kérdést a képviselő, amire a miniszterjelölttől nem kapott érdemi választ.
A bizottság ezután Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszterjelöltet hallgatta meg. Gerbovits Jenő, aki a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak a földet kell visszaadni a parasztoknak, hanem a gyárat, a bérházat, a különböző üzleteket az eredeti tulajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye, a Kisgazdapárt földprogramját viszont mindenképpen következetesen végig akarja vinni. Véleménye szerint ugyanis attól kell félni hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a parasztok hozzájuthatnak földjeikhez. Az állami támogatás megszűnésével a jelenlegi vagyonmentés következtében a gazdaságok mind nagyobb része ellehetetlenül. (folyt.köv.)
1990. május 21., hétfő 14:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése -
miniszterjelöltek meghallgatása (2. rész)
|
Bár tárca nélküli miniszterként fog - a tervek szerint - tevékenykedni, a földtulajdonnal kapcsolatos problémák megoldására, a jogi rendezésre mindenképpen egy programiroda létrehozását tartja szükségesnek. A képviselők megkérdezték, mit tart a programiroda alapvető feladatának; az igazságkeresést vagy a mezőgazdaság hatékonyságának javítását. A miniszterjelölt úgy vélekedett, hogy mindkettő egyaránt fontos. Olyan kérdés is elhangzott: vajon hány ügyet kell a jövőben felülvizsgálni, tisztában vannak-e azzal, hogy a szükséges iratok nagy része már nincs meg, mikorra végezhető el ez a nagy munka? A miniszterjelölt annyit közölt: minderről még nem rendelkeznek adatokkal, a felülvizsgálathoz egy biztos támpontot tud ajánlani: a becsületet. A képviselői felvetések között elhangzott az is, hogy a falu lakossága alapvetően kicserélődött az elmúlt 40 év során. A lakosság kétharmada korábban sem rendelkezett tulajdonnal. Vajon nem okoz-e politikai feszültséget a Kisgazdapárt által tervezett alapvető tulajdonjogi változás? A kérdésre a miniszterjelölt annyit mondott, hogy a parasztok, a korábbi földtulajdonosok 40 évig vártak az igazságtevésre. Nem tehetik meg, hogy ezt a lehetőséget most elmulasszák. Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselő véleménynek is beillő kérdést fogalmazott meg. Szerinte nemcsak egyféle igazság van, az okozott kárt a római jog szerint annak kell megtéríteni, aki a károkozással hibáztatható. A jelenlegi helyzetben azonban úgy néz ki, hogy a 20-30 évesek fogják megfizetni az igazságtevés árát. A miniszterjelölt úgy válaszolt: ha a Kisgazdapárt nem tudja keresztülvinni a földtulajdonnal kapcsolatos elképzeléseit, az jelentős társadalmi feszültséget okoz Magyarországon. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése -
miniszterjelöltek meghallgatása (3. rész)
|
Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszterjelölt magáról annyit mondott el, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, évekig a MÁV-nál dolgozott, jelenleg pedig a Győr-Sopron Ebenfurti Vasutnál lát el vezetői teendőket. A közlekedés és a hírközlés jelenlegi helyzetét váláságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számottevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye szerint összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti-közúti légiközlekedésben, valamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi tőke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség van az érvényben lévő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára is.
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy tervezi a közlekedési koncepció felülvizsgálatát, az új elképzelést egy éven belül terjeszti a Parlament elé. Szükség van a MÁV átszervezésére is, a Magyar Államvasutaknál 130 ezren dolgoznak, a létszám mintegy 20-30 százaléka felesleges. A hírközléssel korszerűsítésével kapcsolatban elmondta, hogy jónak tartja a már megkezdett tíz éves fejlesztési programot, amely 400 milliárd forintot irányoz elő erre a célra. Véleménye szerint ezt a programot csak kis mértékben kell átalakítani. A hazai ipar a program megvalósításába jelenleg csak részben tud bekapcsolódni, elsősorban a fejlett technikát gyártó külföldi cégektől kívánják megvásárolni a szükséges berendezéseket. A későbbiekben a magyar ipar mind több területen versenyképessé válik, nagyobb részt vállalhat a hírközlés korszerűsítésében.
A világkiállítással kapcsolatban a miniszterjelölt úgy foglalt állást: alaposan meg kell vizsgálni, hogyan lehet finanszírozni ezt a jelentős rendezvényt. Véleménye szerint az ország legnagyobb pártjainak közösen kell megállapodni abban, hogy Magyarország mekkora részt vállalhat a világkiállítás megrendezésében. Valószínűleg egy szolid, nem hivalkodó, a bécsi főprogramot kiegészítő mellék-világkiállítás szervezésére mindenképpen vállalkozhat az ország.
Kedden délelőtt további miniszterjelöltek meghallgatásával folytatja ülését a Gazdasági Bizottság. (MTI)
1990. május 21., hétfő 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|