|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A benzinválságról
|
-----------------
London, 1990. október 29. (BBC, Panoráma) - Pártos Gábor kommentárjában a magyarországi benzinválságról a következőket mondja:
- A több mint 30 százalékos infláció, az egyre komolyabban fenyegető munkanélküliség következtében az öt hónapja hivatalban lévő magyar koalíciós kormány szerencséje visszájára fordult. A múlt hónapban tartott helyhatósági választásokon országszerte megnőtt a liberális ellenzéki pártok támogatása, ugyanakkor a privatizációs politika kapcsán kiütköztek a Magyar Demokrata Fórum és kisebb koalíciós partnerének, a Kisgazdapártnak a nézetkülönbségei.
Amikor ezután múlt hét csütörtökén a kormány bejelentette, hogy közel 70 százalékkal felemeli az üzemanyagárakat, az intézkedés azonnali reakciót váltott ki a legsúlyosabban érintettekből, a taxisokból és a magán teherfuvarozókból. Gépjárműveikkel elállták a fő útkereszteződéseket, hidakat, vasúti átjárókat, autóbuszpályaudvarokat, és országszerte megbénították a forgalmat.
Azt senki sem vitatta, hogy fel kell emelni az üzemanyagárakat. Az elmúlt három hónapban egyharmadával csökkent a Szovjetunióból érkező, viszonylag olcsó olajszállítmányok mennyisége. Ezzel egyidejűleg az Öböl-válság következtében a világpiaci, tehát keményvalutáért beszerezhető olaj ára megkétszereződött.
Számos bírálat érte azonban a magyar kormányt az áremelések bevezetésének módja, valamint az annak nyomán kialakult helyzet kezelése miatt. Az áremelés bevezetése túlságosan hirtelen jött, és mértéke sokak számára túlságosan nagy volt. (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A benzinválságról - 1. folyt.
|
A kormány ezenkívül kezdetben visszavonhatatlannak minősítette döntését, és arra figyelmeztetett, hogy a rendőrséget veti be a tiltakozók feloszlatására, és a forgalom biztosítására. A fokozódó nyomás hatására azonban tegnap a kormány meghátrált, felére csökkentette a javasolt áremelést és közölte: a parlament hozzájárulását fogja kérni a központilag ellenőrzött üzemanyagárak felszabadításához. De a kormányra várhatóan nehéz idők várnak a parlamentben. Antall miniszterelnök egy kisebb műtétet követően még mindig kórházban van, és amikor visszatér kormánya élére, meglehet úgy találja majd, szélesebb támogatásra van szüksége a parlamentben.
A múltban Antall miniszterelnök elvetette egy, a liberálisokat is magában foglaló nagykoalíció elképzelését, mivel attól tartott, hogy ez "felvizezné" kormányának konzervatív összetételét. De a másik alternatíva: a politika kivonulása a parlamentből az utcára - talán még kevésbé lehet a miniszterelnök ínyére. +++
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|