|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Elvi megegyezés az NDK-menekültek kiengedéséről?
|
------------------------------------------------ München, 1989. szeptember 4. (SZER, Világhíradó) - Nyugat-Németország a várakozás izgalmában él: mikor indul meg a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek áradata, hogy legálisan átlépve a magyar-osztrák, majd az osztrák-bajor határt, elérje Bajorországot, ahol már előkészített sátortáborok és tömegszállások várják a hazájukat elhagyó és mégis hazatérő németek ezreit. Sorsukat és menekülésük okát a Lipcsei Vásár megnyitó ünnepségén is szóba hozta a Német Szövetségi Köztársaság megbízottja. Kovács Kristófot hallják: - Vasárnap a szokásos pompával nyílt meg a Lipcsei Vásár, amelyről Honecker ezúttal távol maradt, pedig minden megnyitón ott szokott lenni. A mind jobban elszigetelődő országban kevés ilyen jó alkalom akad a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok ápolására. A keletnémet vezető nemrég műtéten esett át és most lábadozik - jelenti az ország tömegtájékoztatása. A vásár megnyitóján összesereglettek kénytelenek voltak beérni Willi Stoph miniszterelnökkel. A Kelet-Berlinben működő nyugatnémet diplomáciai kirendeltség vezetője neki mondhatta el, hogy a mostani menekülthullámot az NDK-vezetés mereven reformellenes álláspontja kényszerítette ki. A problémát az NDK vezetői okozták, nekik is kell megoldaniuk - fűzte hozzá a nyugatnémet diplomata. Feltehetően nem túlzottan erőltetett a feltételezés, hogy Honecker lábadozásának nem használ a keletnémetek Magyarországon át vezető tömeges menekülése, még kevésbé a hét végén felröppent, hivatalosan még meg nem erősített hír, amely szerint Magyarország elvben már meg is egyezett volna Nyugat-Németországgal a menekültek kiengedésének részleteiről. (folyt.)
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NDK-menekültek - 1. folyt.
|
A hírek szerint az összes Magyarországon tartózkodó keletnémet menekült hamarosan megindulhat Nyugat felé. Ennek előfeltétele azonban - mondta Horváth István magyar belügyminiszter -, hogy Bonn és Kelet-Berlin is megegyezésre jusson a menekültek ügyében. Vasárnapra virradó éjjel egyébként ismét 50-en jutottak át Ausztriába. Beszámolóik szerint a magyarországi táborokban várakozók is bizonyosak benne, hogy hamarosan hivatalos engedély birtokában követhetik vakmerőbb társaikat. A Bonnban és Budapesten hivatalosan közzétett adatok szerint mintegy 15-20 ezer emberről van szó. Idáig, augusztus eleje óta körülbelül ötezren érkeztek Nyugat-Németországba. 1961 - a Berlini Fal építése - óta pedig összesen 616.051-en, közülük 233.570-en menekültek. Tehát több, mint minden harmadik illegálisan jutott ki az NDK-ból - írják a statisztikák. Ennek ellenére - mint a további adatok olvasásakor kiderül - a falépítés, legalábbis eleinte hatásos ellenszere volt a keletnémetek szabadságvágyának. 1961-ben - az építkezés évében - még 200 ezren szöktek meg. Egy évvel később azonban már 17 ezren sem voltak a sikeres próbálkozók. Enyhült viszont a kelet-berlini rezsim szigora és növekedett a kiadott kivándorlási engedélyek száma. Az 1980-as éves statisztikái szerint egyre többen jöttek át engedéllyel, egészen 1988-ig, amikoris megint csak megugrott a szökevények aránya - ahogy az NSZK-ban nevezik: áttelepültek között. Ebben az évben kezdődött ugyanis az a kelet-európai demokratizálási folyamat, amelytől Honecker és a térség néhány hozzá hasonlóan ortodox vezetője igyekszik elhatárolni magát, országának lakói tehát nem tehetnek mást, mint hogy Magyarország nyugati végein próbálják a szó szoros értelmében elhatárolni magukat Honeckertől. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|