|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Példaértékűek-e a zalai események?
|
München, 1989. augusztus 14. (SZER, Világhíradó) - Az utóbbi egy év politikai krónikájához nemcsak a megannyi párt és mozgalom jelentkezése tartozik, hanem az MSZMP frakciókra bomlása is. - Ezzel foglalkozik Kármentő Imre budapestről. Felolvassuk kommentárját: - A Zala megyében kialakult helyzetet az MSZMP nem tekinti a jövő kívánatos szervezeti konstrukciójának - mondotta Nyers Rezső Győrött, még augusztus 1-ején. Ezzel szemben Pozsgay Imre alig egy héttel később Szombathelyen úgy nyilatkozott, hogy a Zala megyei pártértekezleten történtek példaértékűek. A Tér-Kép című, független nyugat-magyarországi hetilap legutóbbi, augusztus 10-iki száma terjedelmes cikket közöl a július végén lezajlott Zala megyei pártértekezletről. A cikk így kezdődik: "A Zala megyei pártértekezlettől az egész ország percek alatt lázba jött. Mi ez? Valóra válnak a legszebb álmok, vagy eszerűen csak szétverik az MSZMP-t?" Nem túlzás ez az értékelés? Mire véljük azt, hogy egyazon fejleményről merőben ellentétesen vélekedik a kommunista párt reformszárnyának két vezéralakja? Egyáltalán miért kell oly fontosnak tartanunk egy lejáratott és bomló félben lévő párt tanácskozását? Mi közünk hozzá? Nos, Zalában az történt, hogy a közel félszáz főnyi megyei pártapparátust öt főre apasztották, és a pártmunkát társadalmi alapokra helyezték át. A pártbizottság helyébe választmány lépett, a megyei első titkár helyébe társadalmi munkában dolgozó elnök. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Példaértékű események? - 1. folyt.
|
A vezetőség határozata ezentúl nem kötelezi a helyi szervezeteket, és a párt egész megyei hálózata inkább valamiféle polgári egyesülethez válik hasonlóvá, semmint az erő és akarat egységének régi bolsevik jellegű pártjává. Mindezt a változást pedig nem puccs eredményezte, hanem politikai küzdelem, amelyben a megyei reformkörök által kidolgozott javaslat győzött. Igaz, a megyéhez tartozó városok pártértekezletein nem ezt a szervezeti felépítést támogatták, de a megyei döntés mégis megbont egy sok évtized alatt kiépült struktúrát. Épp emiatt azonban még komoly konkfliktusok várhatók, annál is inkább, minthogy a megyei értekezlet határozatai nem maradtak csak papíron. Azóta megindult az apparátus átépítése, volt munkatársainak nyugdíjazásával vagy áthelyezésével. Ha az októberi pártkongresszusig a zalaiak bebizonyítják, hogy az új felépítés hatékonyabb, és ha a hátralévő másfél hónapban példájukat más megyékben is követik, akkor országos arányú földcsuszamlás is bekövetkezhet a kommunista pártapparátus középső szintjein. Az pedig megingathatja, vagy éppen össze is döntheti a pártközpont eddigi szervezetét, és jócskán megritkíthatja személyi állományát. A fejlemények legérdekesebb mozzanatát két pontban lehet összefoglalni: 1.) Miközben országos szinten még kivívatlan a frakcióalkotás joga, addig Zalában már minden pártfegyelemnek búcsút intenek. 2.) Eltűnik a hivatásos minipolitikusok sokasága, miközben más pártok az ellenzékben éppe azzal a gonddal küzdenek, hogy honnan teremthetnek elő legalább néhány hivatásos politikust. Nem vagyok biztos abban, hogy a zalai példa a maga szélsőséges megoldásait megtartva diadalmaskodik, de azt nem kétlem, hogy az MSZMP, illetve a helyében kiformálódó szocialista párt csak ehhez hasonló, mélyreható átalakulás árán válhat a szó polgári és nem totalitárius értelmében párttá. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|