|
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogok (SZER, Világhíradó)
Richard Schifter, az emberi jogok és a humanitárius ügyek
adminisztrálásával megbízott külügyi államtitkár előbb a
külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót, majd pedig a
kongresszus illetékes bizottsága előtt nyilatkozott emberjogi
kérdésekről.
Schifter a kongresszusban egyebek közt a következőket mondotta:
- Budapesten voltam, Bukarestből jövet. Budapesten voltam a múlt
nyáron, és azt találtam, hogy ott a körülmények figyelemreméltóak.
Ott a levegőben a változás határozott jelei érzékelhetők.
Magyarország a nagyobb nyíltság irányába halad. A magyar vezetés
alapvetően érdekelt abban, hogy a gazdasági struktúrát
megváltoztassa - mondotta a külügyi államtitkár, majd hozzátette:
"Az amerikai nagykövetség a párt székházában találkozót szervezett
a számomra. Úgy hiszem munkáspártnak hívják a pártot, de Budapesten
a kommunista párt székházában a leninizmusnak még a fuvallatát sem
lehetett érezni a levegőben."
Richard Schifter újságírók kérdéseire válaszolva a romániai emberi
jogi helyzetről is beszélt. Megállapította: Romániában az emberi
jogok helyzete évek óta rossz, ma is rossz. Románia elnyomó ország
- mondotta az államtitkár. A román vezetés világosan
kinyilvánította, hogy elutasítja a glasznoszty koncepcióját
|
|
|
|
|
|
|
Eörsi István közleménye
|
München, 1989. február 15. (SZER, Kommentár nélkül) - Heteken át folyt az - azóta eldőlt - vita: az Élet és Irodalom hetilap az írószövetség lapja lesz-e? Eörsi István: Lapom lesz? című írásával hozzá kívánt szólni a vitához - az "ÉS" azonban nem vállalta a közlését. - Az írószövetség hírek szerint lapot kap. Tagja vagyok az írószövetségnek: - lapom lesz végre? Amikor az utolsó közgyűlésen 1986-ban lapot követeltünk az írószövetségnek, a feketelisták és folyóirat-betiltások segítségével kormánykodó posztsztálinista kultúrpolitikát egységesen ellenző, még nem differenciált írótársadalom próbált sajtóhoz jutni. Azóta ez a kultúrpolitika, sőt általában véve a kultúrpolitika szétesett, az írótársadalom, pedig megindult a differenciálódás útján. Lapok alakultak, illetve próbálnak alakulni. Van rá esély, hogy a különféle politikai és esztétikai irányzatok műhelyekké szerveződjenek. A kultúrpolitika egykori ellenzői sok kérdésben egymással is szemben állnak, és ez így van rendjén. Az írószövetség egységes szervezetbe foglalja a különféle irányzatokat. Ha lapot kap: vajon melyik irányzat kap lapot? Egyszerre mind? Ez lehetetlenség. Vagy az elnök és az elnökhelyettes? Ezt nem helyeselném. Az elnök többször is bebizonyította inkompetenciaját, az elnökhelyettesnek pedig már van lapja. A Hitel szerkesztőségének tagja. Ráadásul ízlésem és gondolkodásom számos döntő ponton eltér az övéktől. Ha - mint hírlik - a jövendőbeli szerkesztő kötelességévé teszik hogy be-beszámoljon nekik, akkor mégsem lesz lapom. A hatvanas évek közepe óta publikálok az Élet és Irodalomban. Mondhatom tehát, hogy volt egy államilag is engedélyezett lapom? Ahogy vesszük. Ha megengedték a mindenkori főszerkesztőnek hogy közölje -, akkor közölt. Ha pedig megtiltották neki, akkor bánatos arccal, de hősi gesztusokra semmiképp sem ragadtatva magát, beletörődött ebbe. A többi irodalmi orgánummal is így jártam, jó esetben, mert többségük még kedvezőbb szélfúvásban is ellenállt a kísértésnek, és - megértésemre számítva - visszaadta a kézirataimat. Az "ÉS" a többi laphoz hasonlóan elfogadta a központi diktátumokat, a mindenkori főszerkesztőnek kultúránk felvilágosult irányítója időről-időre megmosta a fejét. A kötelező feladatként rárótt ocsmányságoknak zokszó nélkül teret adott. Csak Hajdú János rágalmazó cikkére hivatkozom, amellyel Duray Miklóst és Csoóri Sándort köpdöste be 1983. szeptember 16-ikán -, és amelyet Faragó Vilmos érthetetlen okból még ma is védeni próbál a történelmi méltányosság nevében. Ilyenkor természetesen - mint az idézett példa esetében is - ellenvéleményt nem közölt. Egyszóval úgy viselkedett, mint a többi újság a konszenzusnak gúnyolt demoralizáló diktatúra idején - azzal a különbséggel, hogy hetente jelent meg, és így több galádságot követhetett el, mint más irodalmi folyóiratok. Másrészt kétségkívül önálló szellemiséget képviselt a nagy egyformaságban. Legjobb munkatársai - akiket részben maga nevelt ki magának - ebben sivár korszakban is egyetemes érvényű európai értékekhez kapcsolódtak. Folyamatosan hadat viseltek a provincia ellen. Felvetettek szociális kérdéseket -, sőt: némelyek kedvezőbb időszakokban még a hatalom szövevényes hazugságrendszerét is kikezdték - miközben a mindenkori főszerkesztő hunyt szemmel csóválta fejét, és titkos belső remegéssel kultúránk felvilágosult szellemű irányítójának fenyegető péntek esti telefonjára gondolt. Az Élet és Irodalmat hírek szerint a régi formájában megszüntetik. Ezek szerint némelyest volt eddig lapom, de most nem lesz. Ugyanis hírek szerint az írószövetség veszi át. Tehát mégiscsak lesz lapom - vagyis nem lesz. Berecz Jánosnak az "ÉS" január 20-iki számában megjelent interjújából azt olvasom ki, hogy a pártvezetés az írószövetségnek ajándékozta az "ÉS"-t. Minthogy azonban ez nem az MSZMP-nek, hanem a Kulturális Minisztériumnak a lapja: más tulajdonát ajándékozta el, ami illetlenség. Különös illetlenség egy kulturális műhelyt elajándékozni - az itt dolgozók megkérdezése nélkül. Az írószövetség buzgó funkcionáriusai úgy járnak el, mint a posztsztálinista kultúrpolitikusok a Mozgó Világ és a Tisztatáj esetében. Megtartjuk a lap nevét, új vezetőket nevezünk ki az élére, és akkor - mint állítólag ezt Kádár János mondta Tiszatájról - eddig övék volt, most a miénk. E furcsa hasonlóságnak mélyebb oka van. Bizonyos pártvezetők érdeke, hogy közeledjenek az értelmiség olyan befolyásos csoportjaihoz, melyek viszont - a maguk szemérmes módján - a hatalomhoz óhajtanak közeledni. Az írószövetség és az "ÉS" - Berecz János által közhírré tett - közelgő nászmulatságához ez az érdekegyezkedés szolgáltatja a kísérőzenét. Noha viszolygok az emberek ideológiai vagy klikkszempontok által szorgalmazott kényszer-áthelyezésétől vagy kényszer- nyugdíjaztatásától, ezt a cikket mégsem személyek védelmében írom. Úgy vélem: az Élet és Irodalmat mint műhelyt kell megmenteni. Ahogy a népi-nemzeti iránynak, úgy a városibb orientációjú, európaibb - vagy ahogy gyalázkodó célzattal mondani szokták: kozmopolitább szellemiségnek is kell sajtó. A különféle irányzatok közös- és különértékeinek állandóan változó, hajlékony, meg-meghasonló egységére van szükség. Csak remélni lehet, hogy szabadabb közéletben az "ÉS" is megújul, saját jó hagyományait követve. Ha tehát új főszerkesztő jönne - a fáma Kulin Ferencről beszél, aki szerkesztői rátermettségét szerintem is bebizonyította már -, akkor a személyi problémák okos és humánus elrendezésén kívül két feltétele van annak, hogy lapom legyen. Először is legyen független ez a lap, a politikai szféra diktátumaitól. Másodszor: legyen független az írószövetség elnökségétől. A főszerkesztőnek se mennyből jövő telefonoktól ne kelljen félnie, se számonkérő rapportoktól - innen vagy onnan. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Kismáté Józsefné Tapolca: - az lenne a kérésünk, hogy a lányomék - harmadikos középiskolások - szalagavatóra készülnek és kellenne nekik egy férfi, rövid, ősz paróka. Sajnos a környéken sehol nem tudtuk beszerezni. Péntekre kellenne nekik, arra gondoltunk, hogy hátha van egy kiselejtezett ilyen paróka a TV kelléktárában. Nagyon megköszönnénk.
Urbán István 65-65-63 - hűséges nézője vagyok a TV2-nek, de sajnos játszani még nem tudtam. Miért nem úgy van a telefonszám megadva, mint a Kapcsoltamban, hogy az is rejtvény legyen, ne csak a szerencse játszón szerepet, hogy ki tud játszani.
272-132 - azt szeretném megkérdezni, hogy lehet, hogy hetek óta nem lehet vonalat kapni a játékokhoz.
Ha már vizadót és csőadót is bevezettek, miért nem vezették be a kutyaadót, mert borzalmas mennyi a kutya. 855-043
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Kisgazda Pártnak a hatalom részéről történő elismerését jelentette, hogy február 9-re meghívót kaptunk az Igazságügy Minisztériumtól egy olyan értekezletre, amely az új alkotmány előkészítésének munkálatait volt hivatva koordinálni. A megbeszélésen Pozsgay Imre államminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter is részt vett. Utóbbi előterjesztette a minisztérium által kidolgozott alkotmány tervezetet."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|