Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Dr. Gulyás Andrással és Dr. Szegő Tamással
London, 1989. február 09. (BBC, Panoráma) - A KB holnap ül össze, hogy időszerű politikai kérdéseket vitasson meg. A MÚOSZ nyilatkozatban követelte, hogy mivel a parlamenti viták nyilvánossá váltak, tegyék nyilvánossá a párt fontos megbeszéléseit is, így például a KB üléseit is. Délután felhívtam telefonon Dr. Gulyás Andrást, a külügyminisztérium sajtó osztályának vezetőjét. A telefonvonal sajnos nagyon rossz minőségű volt, ezért előre is elnézésüket kérem. Először is azt kérdeztem tőle, jogos e az Újságíró Szövetség elvárása? - A magyar tömegtájékoztatási eszközökben az Újságíró Szövetség elnökségének ez a kérése nyilvánosságot kapott és a Népszabadságban, az MSZMP lapjának a mai számában utalás történik arra, hogy maga az MSZMP volt az, amelyik a tavalyi pártértekezlet után a nyilvánosság szélesítését, a párt nyilvánosságát is elhatározta, és azóta érvényesítette is ezt. Az MSZMP a nyilatkozat szerint, amely megjelent, tudatában van annak, hogy döntései a legszélesebb társadalmi nyilvánosságra tartoznak és ezért a február 10-i KB ülés határozatait is felelőssége tudatában nyilvánosságra fogja hozni. Ugyanakkor a nyilatkozat hangsúlyozza azt is, hogy az MSZMP a döntéseinek és nem feltétlenül a döntéshozás körülményeinek a nyilvánosságát vállalta. Ez utóbbi, ennek a mérlegelése a KB-nak - mint minden más testületnek is - a saját joga. Ez jelent meg a mai nyilatkozatban. Ha most, ez nyilván joga minden szervezetnek, különösen olyan demokratikus országokban, ahol többpártrendszer uralkodik, és ahol az egyes pártok maguk dönthetnek zárt körben és utána hozzák nyilvánosságra. Magyarországon az MSZMP monopol helyzetben van, tehát ilyen nagy horderejű kérdésekben, amelyek nagymértékben érintik a lakosságot, azért a nyilvánosságra nagyobb mértékben szükség lenne, mint egy más típusú hatalmi rendszerben. - A nyilvánosság fontosságával teljes mértékben egyetértek és azt hiszem, hogy magam és nagyon sok magyar állampolgár véleményét tolmácsolom, amikor azt mondjuk, hogy nagy érdeklődéssel és várakozással várjuk a tájékoztatást a KB üléséről. Most Szegő Tamást, az Újságíró Szövetség főtitkárát kérdezem, mire alapozta a Szövetség követelését? - Két dologból indultunk mi ki. Az egyik az, hogy már a küldött- közgyűlésünkön, amely a múlt hónap végén zajlott le, állást foglaltunk abban a kérdésben, hogy először is, nincs kétféle nyilvánosság és szövetségünk a megújulása során kiáll amellett, hogy a nyilvánosságot semmilyen rendezvényről, semmilyen döntés meghozataláról nem lehet kizárni. Tehát ez volt az egyik kiindulási alapunk, hogy mi teljes mellszélességgel - ahogy ezt mondják - a nyilvánosság mellett állunk. A másik ilyen ok az volt, hogy tulajdonképpen a Magyar Szocialista Munkáspárt már tavaly óta, tehát tulajdonképpen a pártértekezlet óta egyre inkább arra felé indult, hogy nyilvánossá tette a Központi Bizottság üléseit, hiszen rendszeresen a televízió, a rádió közvetítést adott, illetve menet közben a párt szóvivője tájékoztatta a közvéleményt a rádió, a televízió és a nyomtatott lapok útján. Most pedig azt tapasztaltuk, hogy amikor ilyen fontos belpolitikai kérdésekről tárgyal a KB, nem hívták meg a sajtót az ülésre. Következésképpen aggályunk támadt arról, hogy fogják-e tájékoztatni a közvéleményt kellő mértékben, kellő szélességben. Ez volt az oka annak, hogy ezt a felhívást mi közzétettük és utaltunk az Országgyűlésre, mondván, hogy elvárja a magyar társadalom joggal az MSZMP vezető testületeitől is, hogy nyilvánosságra hozza, a nyilvánosság számára biztosítsa, hogy betekinthessenek a munkájába. A Népszabadság glosszában reagált erre a követelésre. Hogyan fogadja ezt a reakciót? - Természetesnek tartom ezt a reagálását, ugyanis a Népszabadság az a párt központi lapja. Világos, hogy minden sajtó orgánumnak a lapgazda - hivatalosan ezt nálunk úgy nevezik: a lapalapító - szándékát kell érvényesítenie. Nyilvánvalóan mint a párt központi lapja, nem a felhívásunkat közölte, hanem az erre való reagálást, de őszintén szólva ebben már benne volt az is, hogy mi mire hívtuk fel a Központi Bizottságot. - Az imént beszéltem Gulyás Andrással, a külügyminisztérium sajtó osztályának szóvivőjével, aki szerint minden pártnak jogában áll, hogy eldöntse: nyilvánosan, avagy zárt ajtók mögött hozza meg döntéseit. Mi a véleménye erről az érvről? - Én megmondom őszintén, az az álláspontunk ugye változatlan, hogy lehetőleg mindenben a legszélesebb körű nyilvánosságot kell biztosítani, és ebben bennünket támogat a jelenleg hatályos magyar sajtótörvény is. Ez kimondja azt, hogy minden szervezet nyilvános üléseiről szabadon tájékoztathat a sajtó, tehát erre semmiféle külön engedélyt nem kell kérnie. Szeretném aláhúzni ezt a szót, hogy nyilvános üléseiről. Nos, ha a KB zárt ülést tart, akkor, tulajdonképpen eldönti azt, hogy erre beengedi-e a sajtó képviselőit, vagy sem. Tehát azzal egyet kell értenem, hogy a döntés joga azé a szervé, amely ezt az ülést tartja, tehát beengedi-e a tömegtájékoztató eszközöket, vagy sem. Az egy más kérdés, hogy azért ilyen esetben is a közvélemény jogosan elvárja, hogy legalábbis utólag tájékoztassák őt arról, hogy milyen döntés született. A mi kérésünk, kívánságunk és nyilatkozatunk arra irányult, hogy ne várjuk meg a végét, amikor is egy közleménnyel, egy hivatalos közleménnyel tájékoztatnak, hanem menet közben is a felmerült problémákról adjanak tájékoztatást. Tehát tulajdonképpen a külügyminisztérium tisztviselőjének teljesen igaza van abban, hogy ők maguk döntik el, tehát a különböző pártok, a különböző politikai szervezetek, hogy kit akarnak beengedni a tanácskozásaikra. +++ 1989. február 9., csütörtök
Vissza »