|
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogok (SZER, Világhíradó)
Richard Schifter, az emberi jogok és a humanitárius ügyek
adminisztrálásával megbízott külügyi államtitkár előbb a
külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót, majd pedig a
kongresszus illetékes bizottsága előtt nyilatkozott emberjogi
kérdésekről.
Schifter a kongresszusban egyebek közt a következőket mondotta:
- Budapesten voltam, Bukarestből jövet. Budapesten voltam a múlt
nyáron, és azt találtam, hogy ott a körülmények figyelemreméltóak.
Ott a levegőben a változás határozott jelei érzékelhetők.
Magyarország a nagyobb nyíltság irányába halad. A magyar vezetés
alapvetően érdekelt abban, hogy a gazdasági struktúrát
megváltoztassa - mondotta a külügyi államtitkár, majd hozzátette:
"Az amerikai nagykövetség a párt székházában találkozót szervezett
a számomra. Úgy hiszem munkáspártnak hívják a pártot, de Budapesten
a kommunista párt székházában a leninizmusnak még a fuvallatát sem
lehetett érezni a levegőben."
Richard Schifter újságírók kérdéseire válaszolva a romániai emberi
jogi helyzetről is beszélt. Megállapította: Romániában az emberi
jogok helyzete évek óta rossz, ma is rossz. Románia elnyomó ország
- mondotta az államtitkár. A román vezetés világosan
kinyilvánította, hogy elutasítja a glasznoszty koncepcióját
|
|
|
|
|
|
|
Demokrácia Magyarországon
|
(Román István) München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Egyre több kommunista vezető nyilatkozik az igazi demokrácia szükségességéről Magyarországon. De ki tanítsa demokráciára a magyar népet? Erre válaszol Román István most következő jegyzetében: - A Kossuth rádió december 29-én sugárzott Első kézből című adásában a megkérdezett kommunista vezetők mind egyetértettek abban, hogy az elmúlt esztendő legfontosabb eseménye a májusi pártértekezlet volt. Érdemes tehát felidézni, mit is tartalmaz az az állásfoglalás, amelyet egyformán magáénak vall például Berecz János és Pozsgay Imre, nem is szólva a többi mikrofonvégre kapott pártnagyságról. Homályosan, sőt olykor látszólag egymásnak ellentmondásosan nyilatkoznak a hazai pártvezetők a többpártrendszerről, a politikai pluralizmusról. A májusi párthatározat azonban - bonyolult nyelvezete ellenére - elég világos. Az MSZMP elvi irányító szerepéről nem mond le. És ez a veleje a kommunista párt koalíciós partnereket kereső magatartásának is. Hadd idézzek ezekből: "Közös cselekvésre hívunk. Baráti jobbot nyújtunk mindenkinek. Népfrontos kormányra lesz majd szükség" - és így tovább. Ami változatlan: a párt és nagy kezdőbetűvel gondolt Bölcs Párt, amely most elkezdi tanítani a nemzetet a demokráciára, a jogállamra, az alkotmányos életre. Teljesen függetlenül: ki, vagy kik mondják ezeket - miből meríti az erkölcsi bátorságot a demokráciára való nevelésre éppen az a hatalmi csoport, amely Magyarországon szétverte a demokráciát. Szétzúzta 1945 és 1947 között, és elfojtotta az 1956-os kísérletet! Tegyük hozzá: az a hatalmi csoport, amely semmiféle demokratikus hagyományokkal nem rendelkezik. Tudjuk a lehetséges védekezést: mások voltak akkor a kommunista párt vezetői. De jogos az a nézet, hogy ez ugyanaz a mozgalom, és bőven zavaros ideológiai szóhalmazából mindig azt emeli ki, amely épp alkalmas arra, hogy hatalmát igazolja. Mégis csak felnőtt hazánkban a négy évtized alatt már egy olyan nemzedék, amelynek semmiféle politikai tapasztalata nincs arról: mit jelent az egypártrendszertől eltérő politikai gyakorlat - hangzik az egyik ilyen pártszentencia. Ehhez kapcsolódik egy másik: az 1989-es év egyfajta betanulási időszak is lesz a demokrácia intézményeinek működtetésére. Gondolkozzunk el ezeken a szavakon. Ha valóban az elmúlt 40 év alatt olyan nemzedék nőtt fel Magyarországon, amelyiknek nincs tapasztalata a többpártrendszerről, akkor éppen a mai kommunista vezetők tartoznak oda. Miért akarnak akkor - éppen ők! - a demokrácia tanítómesterei lenni. Vannak dolgok, amelyeket azonban nem kell mesterségesen elsajátítani, mert természetesek mint az ösztönök, és ilyen a politikai szabadság és annak gyakorlása is. A magyar nép megrágalmazása az a felfogás, hogy a mai társadalom éretlen, tudatlan, és elveszne, ha szabadon dönthetne a belső politikai rendszere felől. A kommunista párt ügyében 1945-ben, amikor nem rá szavaztak az emberek, nevezte már fasiszták gyülekezetének a magyar társadalmat. A párt most kegyesebb lett, jelenleg csupán gyakorlatlan a nép a demokráciában. Nem kellene inkább megfordítani a tételt? Miként akarják a népet alkotmányos politikai életre oktatni azok a vezetők, akik immár négy évtizede egy olyan pártapparátusban nőttek fel, nevelődtek, amelynek egy célja volt: a demokrácia tagadása és elfojtása. +++
1989. január 3., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Kismáté Józsefné Tapolca: - az lenne a kérésünk, hogy a lányomék - harmadikos középiskolások - szalagavatóra készülnek és kellenne nekik egy férfi, rövid, ősz paróka. Sajnos a környéken sehol nem tudtuk beszerezni. Péntekre kellenne nekik, arra gondoltunk, hogy hátha van egy kiselejtezett ilyen paróka a TV kelléktárában. Nagyon megköszönnénk.
Urbán István 65-65-63 - hűséges nézője vagyok a TV2-nek, de sajnos játszani még nem tudtam. Miért nem úgy van a telefonszám megadva, mint a Kapcsoltamban, hogy az is rejtvény legyen, ne csak a szerencse játszón szerepet, hogy ki tud játszani.
272-132 - azt szeretném megkérdezni, hogy lehet, hogy hetek óta nem lehet vonalat kapni a játékokhoz.
Ha már vizadót és csőadót is bevezettek, miért nem vezették be a kutyaadót, mert borzalmas mennyi a kutya. 855-043
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Kisgazda Pártnak a hatalom részéről történő elismerését jelentette, hogy február 9-re meghívót kaptunk az Igazságügy Minisztériumtól egy olyan értekezletre, amely az új alkotmány előkészítésének munkálatait volt hivatva koordinálni. A megbeszélésen Pozsgay Imre államminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter is részt vett. Utóbbi előterjesztette a minisztérium által kidolgozott alkotmány tervezetet."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|