|
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogok (SZER, Világhíradó)
Richard Schifter, az emberi jogok és a humanitárius ügyek
adminisztrálásával megbízott külügyi államtitkár előbb a
külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót, majd pedig a
kongresszus illetékes bizottsága előtt nyilatkozott emberjogi
kérdésekről.
Schifter a kongresszusban egyebek közt a következőket mondotta:
- Budapesten voltam, Bukarestből jövet. Budapesten voltam a múlt
nyáron, és azt találtam, hogy ott a körülmények figyelemreméltóak.
Ott a levegőben a változás határozott jelei érzékelhetők.
Magyarország a nagyobb nyíltság irányába halad. A magyar vezetés
alapvetően érdekelt abban, hogy a gazdasági struktúrát
megváltoztassa - mondotta a külügyi államtitkár, majd hozzátette:
"Az amerikai nagykövetség a párt székházában találkozót szervezett
a számomra. Úgy hiszem munkáspártnak hívják a pártot, de Budapesten
a kommunista párt székházában a leninizmusnak még a fuvallatát sem
lehetett érezni a levegőben."
Richard Schifter újságírók kérdéseire válaszolva a romániai emberi
jogi helyzetről is beszélt. Megállapította: Romániában az emberi
jogok helyzete évek óta rossz, ma is rossz. Románia elnyomó ország
- mondotta az államtitkár. A román vezetés világosan
kinyilvánította, hogy elutasítja a glasznoszty koncepcióját
|
|
|
|
|
|
|
Kevesebb áremelést és hatékonyabb reformlépéseket
|
Már második éve általánosnak mondható az a gazdasági reformkoncepció, amely a tényleges, a kínálati oldalt serkentő és a gazdálkodást javító reformok helyett egyoldalúan a pénzügyi egyensúly monetáris eszközökkel és áremelésekkel való megteremtésére épít. Ez az egyoldalúság nem biztosíthat gazdasági egyensúlyt, ugyanakkor megengedhetetlenül rontja az emberek közérzetét, a politikai hangulatot. alc. Az egyensúly keresletkorlátozással nem teremthető meg Abban a szemléletben, hogy az egyensúly a keresletkorlátozással megteremthető, még mindíg a múlt századi ideológia húzódik meg, amely szerint a termelés jövedelmezőségét elsősorban a munkabér csökkentésével lehet elérni. Ezt bizonyította mindenek előtt az a tény, hogy a tőke akkor oda vándorolt, ahol olcsóbb volt a munkaerő. Ez igaz volt mindaddig, amíg egyrészt a tőkés eleve minimalizált minden költséget és nem ismerte a kapun belüli munkanélküliséget; másrészt a termelés technológiája alig változott és a munkaerő minőségével szemben minimális igényeket támasztott, vagyis szinte minden munkaerő jó volt, amelyik hajlandó volt a munkaidő meghosszabbítására; harmadszor, a termékek választéka évtizedek alatt is alig változott, tehát a termékstruktúra stabil maradt; negyedszer, a fogyasztó elsősorban az árat nézte és nem a minőséget, a korszerűséget, azaz nem a szebbet, nem a jobbat, hanem az olcsóbbat kereste. Az elmúlt évtizedek során a fenti feltételek mindegyike teljesen megváltozott. Ebből következően a termelés hatékonyságát már nem az olcsóbb, hanem csakis a hatékonyabb munkaerővel lehet fokozni. Ezt minden érvelésnél jobban bizonyítja, hogy jelenleg a tőke oda már nem vándorol, ahol a munkaerő olcsóbb, hanem oda, ahol jobb, még akkor is, ha ezért sokkal magasabb bért kell fizetni. A század elején a világgazdaságban a legolcsóbb és a legdrágább átlagos munkaerő között 1:4 arány jelentette a maximumot, és a tőke oda ment, ahol olcsóbb volt a munkaerő. Ma ez az arány 1:50 Ebből pedig az következik, hogy reménytelen a gazdasági nehézségekből való kilábalást attól várni, hogy csökkentjük a reálbéreket. Márpedig a mi eddigi reformintézkedéseink ebbe az irányba mutatnak. (folyt.)
1989. február 9., csütörtök 13:56
|
Vissza »
|
|
Kevesebb áremelést 2.
|
Ezek után lássuk csak milyen úton érték el az elmúlt évtizedek sikerországai a termelékenység gyors növekedését, világpiaci versenyképességük javulását. Nem a béreket, hanem a létszámot csökkentették. Erőteljes harcot folytattak azért, hogy csak a feltétlenül szükséges létszámot alkalmazzák, ennek érdekében hajlandók voltak a reálbérek emelésére is. Kiderült, hogy csak azokban az országokban alacsony a munkanélküliség, ahol nem tűrik meg a kapun belüli munkanélküliséget. Ez nálunk sokak számára ellentmondásnak tűnik, hiszen mi éppen azért húzódozunk a kapun belüli munkanélküliség felszámolásától, mert attól félünk, hogy ezzel nagy munkanélküliséget teremtünk. Ezt így látják azok, akik csak egy logikai lépésben képesek gondolkodni. Velük szemben ismét a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozom. Éppen azokban az országokban alacsony a munkanélküliség, illetve ott lehetett az elmúlt évek során a legjobban csökkenteni azt, ahol a vállalatoktól nem várták el, hogy szociális szempontból tartsák meg a feleslegessé, nélkülözhetővé váló munkaerőt. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy az egyes országok foglalkoztatási igénye elsősorban attól függ, mennyire képesek a világpiacon, azaz mennyire sikerült növelniük a termelés hatékonyságát. Ahol a szociálpolitikát, konkrétabban a foglalkoztatáspolitikát a vállalatokkal akarják megoldani, ott egyre drágább lesz a termelés, egyre szűkülnek az exportlehetőségek, és így végső soron csökkennek a munkaalkalmak. Ismét felesleges részletesen bizonyítanom, hogy mi eddig és jelenleg is éppen az indokolttal ellentétes irányba haladunk. alc. A munkások érezzék jól magukat az üzemben Nagyon sürgősen hozzá kell látni azokhoz a reformokhoz, amelyek a hatékonyságot szolgálják. A gazdasági szférában nem szabad továbbra is megelégedni azzal, hogy csak a veszteséges vállalatokkal foglalkozunk, mert az igazi tartalékok a dinamikus szektorokban és vállalatoknál vannak. Ott kell nagyságrendileg csökkenteni a felesleges bürokráciát, felszámolni a hatóságok mértéktelen adatigényét, ott kell leépíteni a kapun belüli munkanélküliséget, ott kell erőteljesen hozzálátni a korszerűbb termékek és technológiák bevezetéséhez. Abból még egyetlen ország sem gazdagodott meg, hogy nem csinálta azt, ami veszteséges, ahhoz minden esetben arra van szükség, hogy a jók is állandóan újítsanak, takarékoskodjanak, vállalkozhassanak, azaz erőfeszítéseket tegyenek. (folyt.)
1989. február 9., csütörtök 13:57
|
Vissza »
|
|
Kevesebb áremelést 3.
|
Az egyensúlyteremtést szolgáló reformok fontos területe a költségvetési szféra is. Ott is csak akkor várható a javulás, ha a módszereken is változtatunk. Bármennyire igaz, hogy például a pedagógusokat és az egészségügyi dolgozókat jobban meg kell fizetni, ez azonban önmagában nem hozhatja meg a szükséges minőségi javulást. Az ott dolgozók teljesen jogosan követelnek magasabb béreket, de ugyanakkor kötelességük rámutatni arra is, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat mennyire rossz hatékonysággal használják fel, hogy mennyire hibás mindkét területen az érdekeltségi, a finanszírozási rendszer, hogy ezért rossz a munkájuk hatékonysága. Nem sok népgazdasági előny származik abból, ha a jobban megfizetett pedagógus és orvos idejének nagy részében kénytelen bürokratikus munkát végezni, rossz a tananyag, az ágyak aránytalan nagy részét olyanok foglalják el, akiket gyorsabban meg kellett volna gyógyítani, vagy akiket otthon a család olcsóbban és jobban ápolt volna. A hatékonyságot valóban javító tetteket tehát nem lehet monetáris és áremelési intézkedésekkel pótolni. (MTI-Press)
1989. február 9., csütörtök 13:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
Kismáté Józsefné Tapolca: - az lenne a kérésünk, hogy a lányomék - harmadikos középiskolások - szalagavatóra készülnek és kellenne nekik egy férfi, rövid, ősz paróka. Sajnos a környéken sehol nem tudtuk beszerezni. Péntekre kellenne nekik, arra gondoltunk, hogy hátha van egy kiselejtezett ilyen paróka a TV kelléktárában. Nagyon megköszönnénk.
Urbán István 65-65-63 - hűséges nézője vagyok a TV2-nek, de sajnos játszani még nem tudtam. Miért nem úgy van a telefonszám megadva, mint a Kapcsoltamban, hogy az is rejtvény legyen, ne csak a szerencse játszón szerepet, hogy ki tud játszani.
272-132 - azt szeretném megkérdezni, hogy lehet, hogy hetek óta nem lehet vonalat kapni a játékokhoz.
Ha már vizadót és csőadót is bevezettek, miért nem vezették be a kutyaadót, mert borzalmas mennyi a kutya. 855-043
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Kisgazda Pártnak a hatalom részéről történő elismerését jelentette, hogy február 9-re meghívót kaptunk az Igazságügy Minisztériumtól egy olyan értekezletre, amely az új alkotmány előkészítésének munkálatait volt hivatva koordinálni. A megbeszélésen Pozsgay Imre államminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter is részt vett. Utóbbi előterjesztette a minisztérium által kidolgozott alkotmány tervezetet."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|