![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Emberi jogok (SZER, Világhíradó)
Richard Schifter, az emberi jogok és a humanitárius ügyek
adminisztrálásával megbízott külügyi államtitkár előbb a
külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatót, majd pedig a
kongresszus illetékes bizottsága előtt nyilatkozott emberjogi
kérdésekről.
Schifter a kongresszusban egyebek közt a következőket mondotta:
- Budapesten voltam, Bukarestből jövet. Budapesten voltam a múlt
nyáron, és azt találtam, hogy ott a körülmények figyelemreméltóak.
Ott a levegőben a változás határozott jelei érzékelhetők.
Magyarország a nagyobb nyíltság irányába halad. A magyar vezetés
alapvetően érdekelt abban, hogy a gazdasági struktúrát
megváltoztassa - mondotta a külügyi államtitkár, majd hozzátette:
"Az amerikai nagykövetség a párt székházában találkozót szervezett
a számomra. Úgy hiszem munkáspártnak hívják a pártot, de Budapesten
a kommunista párt székházában a leninizmusnak még a fuvallatát sem
lehetett érezni a levegőben."
Richard Schifter újságírók kérdéseire válaszolva a romániai emberi
jogi helyzetről is beszélt. Megállapította: Romániában az emberi
jogok helyzete évek óta rossz, ma is rossz. Románia elnyomó ország
- mondotta az államtitkár. A román vezetés világosan
kinyilvánította, hogy elutasítja a glasznoszty koncepcióját
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Buldózerpolitika
|
![](../img/spacer.gif)
London, 1989. január 4.( BBC, Rádiófigyelő) - A londoni Timesban ma héthasábos illusztrált cikk jelent meg a romániai buldózerpolitikáról. Ismertetjük a riportot: - A bukaresti értelmiségiek "Ceausimának" hívják, öncsinálta Hirosimának a Ceausescu elnök személyes parancsára folyó programot, amelynek kezdete, a 80-as évek közepe óta, több mint 40 ezer embert lakoltattak ki rendelettel. A szerencsétlen kilakoltatottak gyakran csak néhány órát kaptak csomagolásra. 1984 nyarán - amikor Bukarest központjában megkezdődött a bontás - Ceausescu elnök ünnepélyesen bejelentette: eme alapvető átalakulásokat és újításokat hozó korszak ragyogó, nagyszabású alapjainak lerakását, monumentális épületek építését, olyan épületekét, amelyek hosszú évszázadokon át fennmaradnak. Ceausescu a főváros központjába buldózerezett 3 kilométer hosszúságú, a Szocializmus győzelme sugárútra utalt a fenti szavakkal. A sugárút a kommunista párt új, 13 emeletes székházához vezet, amelynek építése befejezéshez közeledik. A tervek szerint a sugárutat újabb 3 kilométerrel meghosszabbítják. A nemzetközi megfigyelőket mégsem ez aggasztja leginkább, hanem az úgynevezett vidéki rendezési program, amelynek keretében Románia 13 ezer faluja közül 7-8 ezret eltörölnek a föld színéről. A lakosságot a régi falvak helyén létesített 550 agráripari központba helyezik el. A román kormány a tervek szerint 1990-re 443 ezer házat lebontat, és 725 ezer új otthont létesít. A londoni román nagykövetség hivatalosan azt állítja, hogy ilyen terv nem létezik, az a nyugati tömegtájékoztatás kitalációja: meg nem erősített állítások, félreértés - mondják a románok. A politikai tanácsadók Ceausescu november 28-án mondott beszédének példányait osztogatják. A 71 éves elnök e beszédben kétértelmű mázzal vonja be a kérdést, és valódi szándékairól nem nyilatkozik, de egy washingtoni külügyminisztériumi forrásból a Times úgy értesült, hogy a döntést nem változtatták meg, csupán elfogyott a kivitelezéséhez szükséges pénz. Bukarestben most is működnek a buldózerek, bár vidéken egyelőre leálltak a rombolással. A világ keresztényei iránti bánásmódot figyelemmel kísérő dél- angliai Casten Kollégium munkatársa a tavalyi év elején tett közzé egy romániai látogatás nyomán megírt jelentést. Ez a jelentés angliai hivatalos körökben nagy felzúdulást keltett. Geoffrey Howe külügyminiszter a román külügyminiszternek írt levelében tiltakozott a tervbe vett falurombolás ellen. Glouster hercege, aki okleveles építészmérnök, a román kormánynak küldött üzenetben ítéli el a bukaresti templomok lerombolását. Újabban Rod Huckney(?) építész, aki mind a Nemzetközi Építész Szövetség, mind pedig a Brit Királyi Építészeti Intézet elnöke, független nemzetközi vizsgálatot akar indíttatni annak megállapítására, hogy mi az igaz és mi nem a Londonba érkező hírekből. Amikor Glouster hercege tudatlansággal vagy arroganciával vádolta a 30 templom és emlékmű lerombolását elrendelő kormányt, az angol arisztokrata üzenete csak Bukarestre vonatkozott. De ha a teljes rendezési programot végrehajtják, fallal körülkerített városok és templomok, stukkódíszes villák, faragott tölgyfa kapuk, sírkövek fognak eltűnni. A XVIII-XIX. századi teraszos, francia kisvárosok házaira emlékeztető villák nem állhatnak a haladás útjában. Egyes jelentések szerint már bevetették a buldózereket Oláhföldön, a szovjet határ menti Moldáviában, Székelyföldön, a Nagyszeben és Brassó környéki szász falvakban. Rod Huckney, a Nemzetközi Építész Szövetség elnöke szerint ezeket a helyieket elkerülte a háború pusztítása, mert nem képeztek hadi-célpontot. Termőföldben nincs hiány, tehát Róma felperzseléséhez hasonlóan demoralizálás a cél. Az Egyesült Államok kongresszusa már kilátásba helyezte a gazdasági nyomást arra az esetre, ha a félelmet keltő hírek beigazolódnak. A román kormány viszont jelezte, hogy nem fogadja lelkesedéssel a belügyeibe való beavatkozást. Kétségtelen, hogy Romániában az utca embere eddig nem tiltakozott a rendezési program ellen, amelynek előnye, hogy iskolákat és egészségügyi ellátást is biztosít az új otthon mellett. Egy Angliában élő román építész szerint azonban a program kulturális népirtással ér fel, egy román akadémikus pedig úgy nyilatkozott a Casten Kollégium munkatársának, hogy "az emlékeinket akarják elpusztítani" Egy másik Londonban élő román építész rámutat: az új program az eddig független falusi közösségeket a kormánytól függővé teszi. Sherban Cantacuzino, a román királyi család leszármazottja, aki Anglia képviselője az UNESCO támogatásával működő Nemzetközi Műemlék Tanácsban, ugyancsak szorgalmazza a helyzet kivizsgálását. Véleménye szerint a románoknak úgy látszik, nincsen koncepciójuk a műemlékvédelemről, régi épületek új célú felhasználásáról. Lehetséges, hogy a bontási munkálatok azért álltak le most ideiglenesen, mert újabb előregyártott elemekből álló háztömböket kell felépíteni, mielőtt a régi túlnyomórészt egy- és kétemeletes házakat lerombolják. Az áramhiány is hátráltatja a munkát. Két angol építész most tért haza hivatalos romániai látogatásról. Megtekintették Otopenit, a bukaresti repülőtér közelében épített kirakatvárost. Megtudták, hogy az új nemzeti színház homlokzatát háromszor építették át, mert Ceausescunak nem tetszett úgy, ahogy volt. Tirgovistén és Craiovában - Bukaresttől északra, illetve nyugatra - kertes házakból álló egész negyedeket ítéltek rombolásra. Mindenféle értelmes gondolkodást felfüggesztettek a románok - mondja az egyik angol építész. Craiovában megkérdeztem a műemlékvédelmi megbízottat, hogy mi lesz a XVIII. századi házakkal. Azt mondta, leromboljuk őket. De hát maga a műemlékvédelmi megbízott - mondtam felháborodva. Igen, de előbb lefényképezzük őket, úgyhogy a nyomuk megmarad - jelentette ki a román megbízott. Mark Armand, akinek Hanyatlás bukás nélkül - Románia Ceausescu alatt című könyve tavaly októberben jelent meg Londonban, azt állítja, hogy Romániában Albert Speernek, Hitler építészének az emlékiratait terjesztik titokban, hogy ennek segítségével kiokoskodják Ceausescu észjárását. Mark Armand szerint az 1940-es és az 1977-es földrengés során megrongálódott épületeket nem állították helyre, hanem ehelyett a japánokkal terveztetnek földrengésálló, vasbeton mammutépületeket. Az egy főre eső lakóterület nagyságát állami rendelkezések szabják meg Romániában. Az eme rendelkezéseknek meg nem felelő régebbi épületek állagát hagyják leromlani. A kertes családi házak ugyanis nem illenek az új életstílusú romániai társadalomhoz. A romániai látogatásról nemrég hazatért építész leszögezi: az érveket egyáltalán nem találtam meggyőzőnek, de egyetlen olyan román építésszel sem találkoztam, aki kifogást emelt a múlt lebuldózerezése ellen. +++
1989. január 4., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
Kismáté Józsefné Tapolca: - az lenne a kérésünk, hogy a lányomék - harmadikos középiskolások - szalagavatóra készülnek és kellenne nekik egy férfi, rövid, ősz paróka. Sajnos a környéken sehol nem tudtuk beszerezni. Péntekre kellenne nekik, arra gondoltunk, hogy hátha van egy kiselejtezett ilyen paróka a TV kelléktárában. Nagyon megköszönnénk.
Urbán István 65-65-63 - hűséges nézője vagyok a TV2-nek, de sajnos játszani még nem tudtam. Miért nem úgy van a telefonszám megadva, mint a Kapcsoltamban, hogy az is rejtvény legyen, ne csak a szerencse játszón szerepet, hogy ki tud játszani.
272-132 - azt szeretném megkérdezni, hogy lehet, hogy hetek óta nem lehet vonalat kapni a játékokhoz.
Ha már vizadót és csőadót is bevezettek, miért nem vezették be a kutyaadót, mert borzalmas mennyi a kutya. 855-043
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A Kisgazda Pártnak a hatalom részéről történő elismerését jelentette, hogy február 9-re meghívót kaptunk az Igazságügy Minisztériumtól egy olyan értekezletre, amely az új alkotmány előkészítésének munkálatait volt hivatva koordinálni. A megbeszélésen Pozsgay Imre államminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter is részt vett. Utóbbi előterjesztette a minisztérium által kidolgozott alkotmány tervezetet."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|