|
|
|
|
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (6. rész)
|
Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben van az ország, amelynek következtében vagy lényeges lépést teszünk a gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar nemzetgazdaság, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből, kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés már érdemleges reformok bevezetésével is járt. Hozzátette: a központosított - sztálini modellnek nevezett - tervgazdálkodás már a hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy, mint a részlegesen működő piac elvére épülő gazdasági rendszer a nyolcvanas évek elejére. Teljes körű piacgazdaság kiépítésére van tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia honi viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén, széles körű ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett. Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van szükség Magyarországon - húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi törekvésekkel. A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni; kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon nagy részét új formában kell működtetni a jövőben; társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonreformmal. A gazdasági reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette: nem lehet állami, központi, kényszer szervezéssel jól megoldani ezt a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság elve alapján. Ez a nemzetgazdaságnak újabb erőforrást teremthet. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|