|
|
|
|
Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (1. rész)
|
1989. január 31., kedd - Az új szerkezeti felépítésű Alkotmány alapvető elvei között szabályozza az államnak és a társadalom tagjainak, szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának.
- Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása, mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új követelményeket jelent az alkotmányozási munkában - hangsúlyozta. A nemzetközi tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az új Alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az alaptörvénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló autonom szerveződések nemzetközi szerepvállalása, terebélyesedő külkapcsolatai hasznosan egészíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni képviseletének gyakorlatát, s új vonásokkal, hitelesen gazdagíthassák a világban rólunk kialakított képet. - A konkrét szabályozások szükségességével kapcsolatban indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi tevékenységükben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által becikkelyezett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket, az emberi jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit. Ez a körülmény azonban semmiképp sem jelentheti annak igényét, hogy e szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem, feltéve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban van a nemzeti érdekekkel. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|