|
|
 |
|
 |
Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Hosszan tartó ügyrendi vita miatt még a kezdés után több mint 3 órával sem került sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Ujságírók Országos Szövetségének pénteken délután kezdődött közgyűlésén.
A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hozták előre - az
egyébként 1990-ben esedékes közgyűlést. A tanácskozáson a hazai
ujságíró társadalom több mint 5 és félezer tagjának képviseletében
mintegy 600-an vesznek részt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési
Házában.
A közgyűlés azzal a céllal tanácskozik, hogy - a társadalomban
végbemenő demokratizálódási folyamathoz kapcsolódóan - megújítsák az
ujságíró szövetség tevékenységét. A MUOSZ választmánya - a
közgyűlést megelőzően - ad hoc bizottságot kért fel a helyi
csoportokban, a szakosztályokban a szövetség munkájának
korszerűsítéséről lezajlott beszélgetések tapasztalatainak
összefoglalására. A szövetség tevékenységét meghatározó
alapdokumentumok megreformálása érdekében - még a tanácskozást
megelőzően - vitára bocsátották a szövetség alapszabályának és
etikai kódexének tervezetét.
A Himnusz elhangzását követően a tanácskozást Pálfy József, a
MUOSZ elnöke nyitotta meg. Köszöntő szavai után megemlékezett az
elmúlt közgyűlés óta elhunyt ujságírókról. Ezt követően - a napirend
megállapításával kapcsolatban - élénk vita bontakozott ki arról,
hogy a Rózsa Ferenc dijasok, illetve a választmány tagjai
rendelkezzenek-e szavazati joggal. Voltak akik, úgy foglaltak
állást: a közgyűlés hozza előre a MUOSZ alapszabályának módosítását,
és vonja meg a Rózsa Ferenc dijasok szavazati jogát. Mások arra az
álláspontra helyezkedtek: a közgyűlést az érvényes alapszabály
szerint hívták össze, ezért a megújulni kivánó szövetséghez
méltatlan lenne, ha a Rózsa Ferenc dijasokat megfosztaná a szavazás
jogától. Egy harmadik vélemény szerint a Rózsa Ferenc dijasoknak és
a választmány tagjainak - 20 személyenként - küldötteket kellene
választania, s ezek szavazati joggal rendelkeznének a közgyűlésen. A
végleges napirendről több mint 3 órás huza-vona után sem határoztak
a résztvevők, ekkor az elnök szünetet rendelt el, és felfüggesztette
a közgyűlést. (folyt. köv.)
1989. január 27., péntek 18:07
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése (2. rész)
|
A szünet után nyilvánvalóvá vált, hogy az alapszabály-módosítás
részkérdésének - a Rózsa Ferenc dijasok szavazati jogának - ügyében
nincs olyan javaslat, amely megkapná a kétharmados többséget. Ezért
ezt a témát egyelőre levették a napirendről. A közgyűlés 4. órájában
Pálfy József felhívta a figyelmet arra, hogy még a napirendről sem
döntöttek, viszont minden tanácskozási óra 70 ezer forintjába kerül
a MUOSZ-nak. Ezek után vita nélkül szavazásra bocsátotta azt a
kérdést, hogy a hivatalos napirend javaslatot, vagy az alternativ -
úgynevezett B - változatot fogadják-e el. Az eredeti javaslat
szerint kettébontva kell megvitatni egyrészt a MUOSZ eddigi
tevékenységének értékelését, illetve a jövő feladatait, programját.
A B-javaslat ennek a két tárgykörnek az összevonását, együttes
megtárgyalását inditványozta. A szavazás értelmében bő kétharmados
többséggel úgy döntött a közgyűlés, hogy az eredeti napirendi
inditványt fogadja el. Ennek megfelelően tehát az érdemi vita a
választott testületek beszámolójával kezdődött meg. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 18:31
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése (3. rész)
|
A választmány 1985 óta végzett munkájáról Megyeri Károly, a
MUOSZ főtitkára számolt be. Előljáróban hangsúlyozta: az újságírás
közéleti tevékenység, következésképpen a szövetség fontos közéleti
fórum. Úgy vélekedett, hogy a MUOSZ tevékenységének számbavételekor
meg kell különböztetni a májusi pártértekezlet előtti, illetve utáni
időszakot. Elismerte, hogy az újságírótársadalom egy része nem
hallotta meg az idők szavát és így hozzájárult a társadalom életében
jelenlévő kedvezőtlen tendenciák fennmaradásához. Egy azonban
bizonyos - emelte ki -, a szövetséget korábban és most is
különbözőképpen gondolkodó újságírók alkották, alkotják. A reformért
következetesen síkra szállók és a konzervatív nézeteket képviselők
együtt vannak jelen a szervezetben.
A MUOSZ 1986-ban állást foglalt a sajtónyilvánosság
kiterjesztéséről, tagadva azt, hogy az újságírás a politika
kiszolgálója - mutatott rá a főtitkár. Voltak, akik radikálisabb
változásokat kívántak, s ezért létrehozták a Nyilvánosság Klubot.
Igaz ugyan, hogy a szövetség vezetése nem karolta fel a Nyilvánosság
Klub ügyét, de nem is ellenezte a megalakítását. Ezzel kapcsolatban
személyes véleményének is hangot adott a főtitkár, mondván: a
demokratikus centralizmus elvét kívánta képviselni, s arra
törekedett, hogy megőrizze a szövetség egységét.
A májusi pártértekezlet jelentős változásokat hozott, lendületet
vett a politikai intézményrendszer reformja. Látni kell, hogy a
politikai reform csak akkor lehet sikeres, ha az intézmények a
társadalmi nyilvánosság színe előtt működnek - hangoztatta Megyeri
Károly. Hozzátette: a MUOSZ tevékenységét éles bírálatok is érték, s
ezek közül jogos volt az, hogy a szövetség késve reagált az új
politikai folyamatokra. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a
MUOSZ-nak szellemiségében nyitottnak kell lennie. Az egység
megőrzésére is van lehetőség, a közös cselekvés tartó pillérei a
hivatástudat és a nemzeti elkötelezettség lehetnek. Végezetül
hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a MUOSZ vállaljon részt a
politikai hatalom és a társadalmi nyilvánosság viszonyának
újraértelmezésében, s nyújtson nyilvános védelmet az olyan
törekvésekkel szemben, amelyek az újságírókat akadályozzák
munkájukban.
Ezt követően a szövetség ellenőrző, illetve etikai bizottságának
jelentését hallgatták meg a részvevők. A közgyűlés szombaton a
főtitkár, illetve a választott testületek beszámolója feletti
vitával folytatja munkáját. (MTI)
1989. január 27., péntek 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|