Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a SZOT elnöksége - Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról - Állásfoglalás az Új Március Front felhívásáról (1. rész)
1989. január 27., péntek - A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület előterjesztést vitatott meg a további érdekegyeztető tárgyalások témáiról. Ennek során kialakították az országos érdekegyeztető tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot. A tanácskozáson elfogadott előterjesztést megküldik az iparági-ágazati szakszervezeteknek azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg, javaslataikkal egészítsék ki a tématervet. A SZOT elnöksége az észrevételeket figyelembe véve fogalmazza majd meg a szakszervezetek végleges állásfoglalását, s azt az OÉT rendkívüli ülése előtt nyilvánosságra hozza. A SZOT elnöksége - mivel szerinte az 1989. január 26-i kormányülést követően a TV 2 Híradó kommentárja félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt - szükségesnek tartja ismételten összefoglalni - ez év január 6-án már nyilvánosságra hozott - álláspontját a sztájk jogi szabályozásának egyes fontosabb kérdéseivel kapcsolatban. A SZOT képviselője a kormány ülésén is hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga alapvető kollektív munkavállalói jog. E jog alkalmazása mindenki által elfogadottan végső eszköz, mindemellett szabályozásában arra kell törekedni, hogy a törvény ne korlátozza, hanem bővítse azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók jogainak, követeléseinek érvényesítéséhez elengedhetetlenek. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez, illetve a munkajog-viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajogviszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gazdálkodó és állami szerv is célzottja lehet a sztrájknak annyiban, amennyiben meghatározója a munkaviszony, közelebbről a dolgozók élet- és munkakörülményei alakulásának. A szakszervezetek tavaly decemberi országos értekezletének abból a döntéséből is kiindulva, amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a szolidaritást határozza meg, az elnökség - mint ahogy korábban is hangoztatta - leszögezte, hogy a szolidaritási sztrájkok lehetőségének korlátozását sem fogadja el. (folyt.köv.) 1989. január 27., péntek 15:40
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »