|
|
 |
|
 |
ÁBMH-vélemény a szakszervezeti bérkövetelésekről (1. rész)
|
1989. január 17., kedd - A január elején végrehajtott, illetve bejelentett áremelkedésekre különféle szakszervezeti szervek bérkövetelésekkel reagáltak. Sürgették egyebek között a bérek mindenki számára kötelező 3 százalékos azonnali emelést, a minimális bér uj mértékének a megállapodásokban rögzitettnél korábbi bevezetését, illetve összegének további felemelését, valamint a bérreform mielőbbi megvalósitását. E követelések realitásáról, végrehajthatóságáról kérdezte Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét, az Országos Érdekegyeztető Tanács titkárát Bajkó Erika, az MTI munkatársa.
A követelések egy részével nyitott kapukat döngetnek - mondta
Herczog László - például, ami a 3 százalékos béremelést illeleti. Az
Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi, december 22-i ülésén
ugyanis olyan megállapodás született, miszerint ajánlják a
gazdálkodó szervezeteknek, hogy legalább 3 százalékkal emeljék
dolgozóik bérét. Ez azonban csak ajánlás, nem kötelező jellegü
előirás. Igy ennek megvalósítása a gazdálkodó szervek feladata.
Végső soron a helyi szakszervezeti szerveknek és a vállalati
vezetésnek kell megállapodnia a béremelések konkrét mértékében,
időpontjában. Nyilvánosságra került már a Magyar Gazdasági Kamara
állásfoglalása, amelyben azt ajánlja, hogy ezt a 3 százalékos
béremelést a vállalatok feburár 1-jétől hajtsák végre.
A követelések között szerepel az is, hogy ezt a 3 százalékos
béremelést a gazdálkodó szervezetek adómentesen hajthassák végre.
Igy ugyanis a bérek növelésére a gyengébben gazdálkodóknak is
lehetőségük lenne. Az adómentesség kérdéséről komoly vita volt az
OÉT ülésén. A bérek ilyen mértékü adómentes növelését az
érdekképviseleti szervek kezdeményezték, amitől azonban a kormány
elzárkózott. Az országgyülés ugyanis az OÉT ülését megelőző napon
fogadta el a népgazdaság 1989. évi költségvetését, amely ezzel az
adóbevétellel is számol.
A bérek emeléséhez egyébként az idén minden eddiginél
kezdvezőbbek a szabályozás által biztosított feltételek. Tavaly egy
jelentősebb béremelés után akár ezer százalékos adót is fizetniük
kellett a vállalatoknak. Az idén viszont a bérek növekményét -
bármekkora is legyen az - a nyereségadóval megegyező mértékü,
legfeljebb 50 százalékos adó terheli. Sőt, a legeredményesebben
gazdálkodó szervezetek bizonyos feltételek teljesitése esetén már
most is adómentesen növelhetik a béreket. /folyt. köv./
1989. január 16., hétfő 21:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|