|
|
|
|
A gazdasági rend alkotmányos szabályozása (1. rész)
|
1989. január 15., vasárnap - A gazdasági rend alkotmányos szabályozásánál figyelembe kell venni a gazdasági rendszer reformjának eddigi eredményeit és további céljait - ajánlották a jogtudósok, akik közreműködtek az új alkotmány szabályozási koncepció tervezetének kidolgozásában. Miként Timoránszky Péter, az Igazságügyi Minisztériumban létrehozott alkotmány-előkészítő bizottság tagja az MTI munkatársának elmondta, a szabályozáskor abból a tételből indokolt kiindulni, hogy a magyar gazdaság piacgazdasággá válik. Tekintettel arra, hogy a tulajdonformák folyamatosan fejlődnek, s a magyar gazdaságot egyre inkább a tulajdonformák változatossága jellemzi, az alkotmányos szabályozás egyik fontos kérdése a tulajdonviszonyok új jogi rendezése. Többek között az, hogy milyen legyen a közösségi és az egyéni tulajdon aránya. A piacgazdaság céljaival összhangban szükséges kimondani: a Magyar Népköztársaságban elismert és egyenrangú tulajdonforma a közösségi és az egyéni tulajdon.
A szocialista piacgazdaság olyan tulajdoni modellre épül - állapították meg a szakértők - amelyben a gazdaság kulcspozícióival az állam rendelkezik, de az állam közhatalmi és tulajdonosi minősége következetesen elkülönül egymástól. Az állam által létrehozott vállalkozások a versenyben nem élveznek többletjogokat a gazdaság többi szereplőivel - például részvénytársasággal, korlátolt felelősségű társasággal - szemben. Alkotmányos tétel - vélekedtek a szakértők -, hogy a tulajdonjog megszerzésének és gyakorlásának feltételeit törvény határozza meg annak érdekében, hogy biztosítsa a tulajdon társadalmi rendeltetését. A közösségi (községi, városi) és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és kártalanítás ellenében sajátítható ki. A tulajdonviszonyok rendezése során figyelmet kell fordítani a külföldi tulajdon (tőkebefektetések) védelmére is. (folyt.köv.)
1989. január 14., szombat 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A gazdasági rend alkotmányos szabályozása (2. rész)
|
Az Alkotmányban kell rögzíteni az állami gazdaságpolitika alapvető feladatait és legfontosabb eszközeit - vélekedtek a szakemberek. A gazdaságpolitikai döntések különösen a gazdaság stabilizációjára, a foglalkoztatás minél magasabb szintjének elérésére, a külgazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozására, a természeti környezet védelmére, a közhasznu javak megfelelő hasznosítására, a társadalmi igazságosság érvényesítésére irányulnak. Alkotmányos tétel az is, hogy a társadalmi fejlődés legfontosabb céljait és eszközeit a népgazdasági tervek tartalmazzák. Az állami szervek gazdaságpolitikai hatáskörét, döntési jogosultságát - a tulajdonviszonyok rendezésével összhangban - az alkotmánytervezetnek az államszervezetre vonatkozó fejezetében indokolt megállapítani. Az állampolgárok gazdasági, szociális jogairól - a szociális biztonsághoz, a munkához való jogról és a sztrájkjogról - az állampolgári jogok között kellene rendelkezni - javasolták a jogászok. A piacgazdaság követelményének megfelelően az Alkotmány I. fejezetében deklarálni kellene a vállalkozás és a verseny szabadságát, amely csak törvényben és közérdekből korlátozható. A vállalkozás szabadságát nem csupán az egyes emberek, hanem csoportjaik és szervezeteik számára is szavatolni kell. Ezzel kifejezésre juthat az az elv, hogy jogi személyeknek is lehetnek alkotmányos alapjogai - rögzítették a tervezetben. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az alkotmány ne csak deklarálja a tulajdon, a vállalkozás, a tisztességes verseny jogát, hanem szavatolja is ezek érvényesítését. Azt azonban még vitatják, hogy az alaptörvényben rögzítsék-e a piacgazdasággal összefüggő szabályokat is. Az Alkotmány szerkesztése során dől el, hogy a tulajdonviszonyokat és a gazdasági rendre vonatkozó normákat az új Alkotmány önálló fejezete tartalmazza-e, vagy pedig az állampolgári jogok címszó alatt rögzítsék. Az Alkotmány-koncepció tervezetét tovább gazdagítják szakmai, majd társadalmi vitákban. (MTI)
1989. január 14., szombat 17:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|