|
|
|
|
A Fidesz születésnapján
|
(Kasza László) München, 1989. április 15. (SZER, Gondolatforgató) - Sokféle jelzőt kapott egyéves fennállása alatt a Fidesz. Mondták róla - utalva a sok csinos diáklány tagjára -, hogy az ország legszebb szervezete. Aztán nevezték - amiatt a görcsös félelem miatt, amit a hatalom mutatott, ha valaki a Fiatal Demokraták Szövetségét hozta szóba - az első számú közellenségnek. Beszéltek róla, mint a legradikálisabb független szervezetről -, hiszen elsőként mondta ki, hogy a kommunista párt tagjai, valamint a KISZ-tagok nem léphetnek be a Fidesz-be. Most, hogy a Fidesz a hónap elején fennállásának első évfordulóját ünnepelte, - valóban csak egyéves? - gyanakszik az ember, hiszen tudatunkban annyira hozzátartozik már a Fidesz a magyar politikai élethez, mintha mindig benne lett volna -, de most, első születésnapján a kívülálló azt mondaná a Fideszről, hogy valamennyi jelző együtt és külön-külön változatlanul érvényes: a Fidesz szép, radikális, okos -, na meg közellenség is. De így látják ezt azok is, akik belülről nézik ezt - a magyar politikai palettán meglehetősen egyedülálló - szervezetet? Egyfajta kritikus előre- és visszapillantásra hívtam meg a Fidesz három vezetőségi tagját: Szörényi Zsuzsát, Hegedűs Istvánt, és Wachsler Tamást. Próbáljuk a Gondolatforgató mai adásában meghatározni a Fidesz mai helyét-helyzetét. Levonni az elmúlt esztendők tapasztalatait, és beszélni a jövőről, a célokról. Egy év alatt, a Fidesz megalapítása óta - ugyancsak megváltozott Magyarországon az a politikai környezet, amelyben a szervezetetek született és most él. Hogyan reagáltok ezekre a változásokra? Szörényi Zsuzsa: Ez az utóbbi hónapokban megváltozott politikai szituáció körülöttünk - minket is elgondolkodtatott. Úgy gondoljuk, hogy a környezetünkben a hozzáállásunk továbbra is a független szervezetekhez marad a legnyilvánvalóbb, és legszorosabb kapcsolatban velük maradunk. Ebből a szempontból bizonyos kihívást jelenthet majd számunkra az újonnan megalakult pártoknak a megalakítandó ifjúsági tagozatai - amik esetleg majd vetélytársak lesznek számunkra. Másrészt pedig abból szempontból is végig kell gondolni helyzetünket, hogy a Fidesz életkorát tekintve bázisát jelenti - jelentheti - a későbbi független szervezeteknek, utánpótlást jelenthet számukra - és ezért esetleg probléma lehet számukra a mi létünk: elvonjuk tőlük a fiatalabb generációkat. Pillanatnyilag ezt még nem látjuk olyan nagy veszélynek - és reméljük hogy ők sem - és maximálisan igyekszünk velük együttműködni. A független táborból továbbra is a Szabad Demokraták Szövetségét és az MDF-t tekintjük legfontosabb partnereinknek. A SZDSZ által hordozott szellemi potenciál, és az MDF - nemzeti érzés felé forduló - gondolkodása számunkra nem jelent különösebb problémát. Mi szintézisre törekszünk, de nem a kétféle gondolkodásmód, beállítódás összemosására, hanem valamiféle újdonságra, másságra törekszünk velük szemben - és mellettük. Ami elsősorban a hozzáállásunkban, a politikai élet szemlélésében és a viselkedésmódunkban fogalmazódik meg. - Nos az elmúlt hónapokban minden politikai mozgalom számára az volt a főkérdés, vagy az egyik fő kérdés Magyarországon, hogy párttá alakuljanak-e vagy ne? Az ügy ugye a Fideszt is foglalkoztatta. A vezetőség egynapos klauzúrába vonult, és megegyezett abban, hogy egy ajánlást terjeszt az április 3-ikai közgyűlés elé -, ami meg is történt. Most miben egyeztetek meg? Hegedűs István: Hát abban mindenképpen megállapodtunk, hogy a választásokon a Fidesz - ahogy ezt már korábban is mindig kinyilatkozta, például a programnyilatkozatában is - indulni kíván. Azonban, ahogy valóban a politikai helyzet rendkívül gyorsan változik - ezt a folyamatot mégegyszer át kellett gondolunk, hiszen egy éve valójában nem nagyon hittük volna, hogy ez ilyen élesén merül fel. Ez a kérdés, ahogy az elején kezdtük - tehát a többpártrendszer, amelyet most már az MSZMP is hirdet - úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen. Az MSZMP-n belüli konzervatív erők annyira visszaszorulni látszanak, amit jól jelez a március 15-ike. Nyilvánvalóan egy több hetes belső politikai harc és huzavona lehetett olyan békés és számunkra nagysikerű, mint amilyen végül is lett. Tehát a konzervatív erőknek a háttérbe szorulása valóban egy olyan lehetőséget ad a Fidesz számára is, amelyet most meg kell ragadnunk. Úgyhogy a Fidesz választmánya azon az állásponton van - és itt teljesen egységes a 13 választmányi tag - hogy indulnunk kell a választásokon, és a Fidesz egész politikai tevékenységét, a választási harc, a választási kampány érdekében kell összpontosítanunk. Mindez, tehát azt jelenti, hogy csoportjaink, területi szerveződéseink is - a választmány véleménye szerint - erre az egy feladatra, amely döntő számunkra, kell hogy összpontosítsanak. Itt persze felvetődött a párttá alakulás kérdése is. Nekünk az az álláspontunk, hogy nem ez a lényegi kérdés. A lényegi kérdés a választásokon való indulás. Tehát, hogyha a választójogi törvény, illetve a párttörvény ezt megkövetelné tőlünk, akkor akár ki is mondhatjuk, hogy a Fidesz párttá alakul. Mi inkább úgy fogalmaznánk, hogy folytatni kívánjuk azt, amit eddig tettünk: azt az irányvonalat, hogy egyszerre akarunk nagypolitikai tevékenységet is végezni, és azt az ifjúságpolitikai különös ízt - a mozgalmi jelleget is - meg akarjuk tartani, amely különösen az úgynevezett "hőskorszakunkban" a megalakulást követő néhány hónapban volt ránk jellemző. Kimondtuk persze azt is, hogy a politikai folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a Fidesz pártelvű, pártszerű tevékenysége nyilvánvalóan erősödött. Hiszen a politikai kihívások annyira fokozódtak - és maga a választmány, amelyik a legaktívabb és a leglátványosabb tevékenységet folytatja a Fideszen belül - mindenekelőtt nagypolitikával foglalkozik. - Nem tudom, hogy említettem-e? - de ha nem, akkor most pótolom - hogy a választmánynak ezt a javaslatát, hogy a Fidesz induljon a következő parlamenti választáson, de ne alakuljon politikai párttá ha csak a kilátásba helyezett párttörvény ezt nem írja elő - nos, ezt a javaslatot elfogadta az április 3-iki nagygyűlés is. Az ügy kapcsán bennem két kérdés merült fel. Az egyik a korhatár problémája. Ugye, 35 év felettiek nem lehetnek Fidesz-tagok - viszont a szavazatok jelentette támogatásukat elfogadnátok - hogy nem mondjam: szívesen veszitek. Nem gondoljátok, hogy sokan esetleg azért nem szavaznak majd a Fidesz-re, mert eleve nem lehetnek a megszavazott pártjuk tagjai? A másik kérdés pedig ennél talán még fontosabb. Hol van a program? Hol van az a program, ami tájékoztatja a potenciális választóitokat arról, hogy milyen politikát követ majd a Fidesz, ha beválasztják a parlamentbe. Wachsler Tamás: Az életkornak a problémája az nagyon élesen vetődött fel, és valóban nagyon nehéz összeegyeztetni azzal a lehetőséggel, azzal a követelménnyel, amit esetleg a párttá alakulásnak az igénye jelent. Több alternatíva felmerült. Például az, hogy ha a tagság ezzel egyetért fokozatosan toljuk ki a Fidesz- ben az életkort, ami például azt jelenthetné, hogy a 35 éves kor alatt veszünk fel tagokat de utána nem kell elhagynia - szóval sok ilyen gondolat vetődött fel. De egyelőre ez még nem jelentkezik ilyen élesen, úgyhogy állásfoglalást erről nem hoztuk. Én úgy gondolom, hogy ez nem lehet probléma, ha már a Fideszt pártszerű politikai képződményként definiáljuk, akkor ki kéne bővíteni szerintem azzal, hogy egy választási párt-jellegű szervezet - tehát nem egy tömegpárt, mint például az MSZMP, nem is tör erre. Eleve nem is törhet - azért, mert a társadalomnak csak egy kis részét karolhatja föl jellegéből adódóan. Hanem a választókat szeretnénk megnyerni. Nem belépésre, hanem arra, hogy ránk szavazzanak a választásokon. Tehát véleményem szerint ez nem probléma. - A Fidesz meg akar maradni a fiatalok pártjának. Jól értem? - Így is lehet fogalmazni. Igen. - A másik, a politikai programmal kapcsolatos kérdésed. Erről az a véleményünk, hogy a politikai programokban nem lesznek nagy eltérések a választási kampányban, választási hadjáratban, és a másik pedig az, hogy be kell látnunk, hogy a Fidesz nem rendelkezik olyan szellemi potenciával és olyan információs bázissal mint amivel például a Szabad Demokraták Szövetsége vagy az MDF. Például most olvastuk a Szabad Demokraták Szövetségének a programtervezetét. Olyat biztosan nem tudunk, valószínűleg nem tudunk csinálni. Ezért úgy gondolom, hogy nem a politikai programok különbözőségén fog múlni a választási hadjáratnak a sikere, hanem a szervezeteknek az arcában. Egyébként is én meg vagyok róla győződve, hogy politikai programnyilatkozatokat csak a politikusok olvasnak. Tehát egymásét elolvassuk, de más nem olvassa el senkiét. Tehát szerintem a választásokon az a szempont fog dominálni, hogy melyik szervezet mennyire szimpatikus a választók szemében. És azt hiszem, hogy ebben a megközelítésben a Fidesznek elég jó esélyei vannak a választásokon. - Hegedűs István: Ki szeretném egészíteni, amit Wachsler Tamás mondott. Tehát én úgy fognám fel, hogy ugyan nyilvánvalóan nem akarjuk most bevonni az öregeket, nem akarjuk, hogy a Fideszt felhigítsák - ha úgy tetszik - az idősebb nemzedék tagjai, és mi elveszítsük azt a korábbi fiatalos lendületünket, azt a különleges szerepet, amit Fidesz jelentett a politikai közéletben. De a választásokon, azért miközben ifjúsági szervezet akarunk maradni, számítunk az idősebb választók szavazataira is, akik éppen ettől még talán fertőzetlen nemzedéktől várják majd azt, hogy egy újfajta Magyarországot felépítsünk. A másik megjegyezni valóm a programhoz tartozna: hogy - miközben valószínűleg nem tudunk adni valóban teljesen átfogó tökéletes megoldást, amelyet egyébként nálunk idősebb a felnőtt szervezetek se nagyon tudnak jelenleg. Az MSZMP programtervezete az tulajdonképpen hangzatos deklarációból, jelszavakból áll és kész. Viszont azt azért gondoljuk, hoqy olyan speciális kérdésekben, amelyeket ugyan nem akarunk elszakítani társadalom összfolyamataitól, de - mint például az oktatáspolitika vagy a munkanélküliség kérdése, vagy a környezetvédelem, vagy a akár a katonaság, a szolgálatmegtagadás és hasonló problémák, amelyek direktebben érintik az ifjúságot, a mi korosztályunkat... a Fidesz azért ki akar állni egy sajátos megközelítéssel. Orbán Viktort megbíztuk ezen a már említett nagy összejövetelünkön, hogy vegye kézbe a program kidolgozását, és néhány hónapon belül tegyen le az asztalra egy olyan szöveget, amellyel a Fidesz a választási kampányban részt vehet. - Wachsler Tamás: Annyit szeretnék még ehhez hozzátenni - Orbán Viktor fogalmazta meg nagyon szellemesen - hogy azért kívánunk ott lenni a parlamentben a döntések meghozatalánál, mert egyszer már eladták a fejünk fölül az országot, és nem szeretnénk ennél mégegyszer szó nélkül asszisztálni. - Milyen visszhangot is kap a Fidesz a társadalomban? - de mindenekelőtt saját munkaterületén, az egyetemeken és a főiskolákon? Az a hír járja itt Budapesten, hogy a minap betörték a belépni kívánkozó diákok a Fidesz-iroda ajtaját. Szóval ilyen nagy tolongás van az ajtótok előtt? Szörényi Zsuzsa: Ez a kép rendkívül csábosán mutat bennünket. A történet egy kicsit, egyszerűbb volt, és közelibb a földhöz. Egyszerűen elveszett a kulcs hét napra, az iroda kulcsa - ami hát rendkívüli amatőrizmusra utal a részünkről. Az eset pont március 15-ike után történt. Hihetetlenül sokan jöttek valóban, akik meg akartak bennünket keresni. Az ajtóbetörés nem a tömeg miatt volt, hanem a kulcs hiánya miatt. Hogy diáksághoz visszatérjek: elég érdekes a helyzet - és az viszont egyáltalán nem ilyen kedvező. A Fidesz-tagságnak valóban egy nagy része főiskolai és egyetemi hallgató. A Fidesz azonban a budapesti egyetemeken gyakorlatilag nem működik. A Fidesz-tagság, - az egyetemista Fidesz tagok - más, inkább területi vagy tematikusán szerveződő Fidesz csoportokban vesznek részt, és az egyetemeken egyáltalán nem mozdulnak. Ennek az okát én már jó ideje kutatgatom, mert a bölcsészkari csoportnak volnék a vezetője, és ez rendkívül sok gondot okoz számomra, hogy a mi karunkon lévő 100-150 Fidesz tagból összesen 10-15-öt tudok mozgósítani egy-egy Fidesz-gyűlés erejéig. (folyt.)
1989. április 15., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fidesz születésnapján - 1. folyt.
|
- Tapasztalatom szerint az egyetemeken rendkívül apolitikus a légkör. A KISZ utóbbi évekbeli működése teljesen depolitizálta az ifjúságot, ami azt jelenti számomra, hogy a mindenféle közügyekkel való foglalkozás borzasztó degradáló mindenki számára. A diákság próbálja távol tartani magát ezektől a kérdésektől. Itt van ráadásul a hallgatói önkormányzat intézménye, ami egy felülről központilag szervezett tanács, ami például nálunk nagy aktívan beindult és már egy félév múlva felbomlott, aztán újra feléledt az egyetemi sztrájk megszervezésének erejéig, és azóta megint a halálán van. A hallgatói önkormányzat gyűjtene magába az aktív embereket - valamiféle meg nem fogalmazott szabály szerint viszont rendkívülien ügyelnek arra, hogy a politika ne tegye be lábát az ajtójukon belülre. Így próbálják a köztük levő KISZ-, és jóval több Fidesz- tagot is együtt tartani. Én szerintem ez egyáltalán nem jelentene problémát. Én kifejezetten nevetségesnek tartom, hogy az egyetem ügyeit a diákság részéről politikamentesen próbálják elintézni, mikor az oktatás: az egy súlyosan politikai kérdés. Például a bölcsészkaron az történt most, hogy az egyetemi újságra kiírtak pályázat, aminek az egyik feltétele volt, hogy politikával nem lehet az újságban foglalkozni. Én ezt így teljesen elképzelhetetlennek tartom. Általános a többi egyetemen is ez a bölcsészkaron tapasztalt helyzet - Wachsler Tamás? És ha igen, akkor mikor változott ez ilyenné? - Én azt gondolom, hogy a Fidesz helyzete az egyetemeken akkor változott meg ilyen kedvezőtlen irányban, amikor megszűnt a tiltás. A tiltás, a tiltott gyümölcs valahogy nagyon sok embert csábított a Fideszbe. Ezek között nagyon sok azóta is hasznosan is működő ember is van. De sokak számára ez csak egy deklaráció volt és úgy gondolták, hogy ők már eleget tettek azzal, hogy beléptek ebbe a szervezetbe... Szerintem nem ennyire sötét a kép. Én legalábbis a saját, házam tájáról nem beszélek, nekünk - egy műegyetemi csoportnak vagyok a képviselője - úgy gondolom, hogy nálunk eléggé jól működő csoport van. Az a véleményem, hogy a csoportoknak a működését alapvetően meghatározza az, hogy tudunk-e kitalálni olyan akciókat, amivel mozgósítani lehet a tagságot? A mi csoportunk olyan szerencsés helyzetben van, hogy egyrészt nagyon összetett: hat karról szerveződik a tagság és ezek révén nagyon sok helyen, nagyon sok mindenbe tudunk beleszólni. De ráadásul olyan dolgokba is belenyúltunk, ami abszolút nem volna a mi asztalunk. Például a mi csoportunkból indult el annakidején a képviselő-visszaívási akció. Aztán: aktívan belefolyunk az egyetemi közéletbe. Olyanra gondolok, hogy például nagyon erősen megtámadtuk áz ideológiai tárgyak tanszékét és egy reformjavaslatot nyújtottunk be nekik, amiről azóta is beszél, az egyetem. Szóval nálunk egy eléggé jól működő csoport van úgyhogy szerintem azon múlik ez a kérdés, hogy sikerül- e kitalálni valami olyat, ami összetartja a csoportot, és ami foglalkoztatja. - Van áttekintésetek arról, hogy milyen érdeklődés van a Fidesz iránt vidéken? - Körülbelül negyven - sőt talán már ötven - vidéki csoportunk van, és egyre több vidéki csoport jelentkezik a semmiből. Maga a taglétszám is folyamatosan növekszik: főleg vidékről, amennyire ezt nyilvántartásba tudjuk venni. 3000 fölött járhat véleményem szerint mert nem tökéletes az összképünk. Ez a folyamat azért is gyorsul fel most vidéken, mert ott bizonyos fáziskészséget lehet tapasztalni. Tehát ott éppen az a hőskorszak, amelyen mi már túl vagyunk, és amelyről Wachsler Tamás már beszélt, hogy ez is az oka talán, hogy az egyetemen a Fidesz nem olyan látványosan működik mint jó pár hónappal ezelőtt - ott éppen ez a hőskorszak van meg. Most szűnt meg az a totális emberi fenyegetettség, amely még lehetetlenné tette vidéken - ahol sokkal súlyosabb volt a helyzet - a Fidesz működését. De még nincs is az a látszólagos hatalmas glasznoszty, amely mindannyiunkat szinte megvakít - miközben persze jól érezzük, hogy itt óriási bajok vannak és az esélyegyenlőség terén itt még rengeteg mindent kell majd magunknak kiharcolni. - De mégiscsak - Hegedűs István - nincs itt valami diszkrepancia a Fidesz-tagság aktivitása, a Fidesz taglétszáma - egyrészt, és a másik oldalon a Fidesz tevékenységének társadalmi visszhangja között? Ugye a tagság - mondjátok - érdektelen -, viszont a társadalomban a Fidesz nagyon komoly tekintélynek örvend. A szavának súlya van, és ennek a szervezetnek - talán - a legjobb híre van. Szörényi Zsuzsa: A minap olvastam egy adatot, ami szerint a vidéken és Magyarországon és Budapesten körülbelül a népességnek a megkérdezetteknek 76 százaléka egyértelműen helyesli azt, hogy a Fidesz megalakult. Míg az összes többi más, akár független szervezetekkel kapcsolatban is, ezek csak 50-60 százalékosak ezek a számok. Pontosabbat sajnos nem tudok mondani. Mégis: a Fidesz tagság kicsi. Ez a két-háromezres tagság ez jóval nagyobb politikai jelentőséggel bír, mint amekkora tagságra következtetni enged. Azt gondolom, hogy első futásban meg tudtuk érinteni azt a politizáló réteget, akik kaphatók voltak erre, és ezek az emberek - elsősorban Pesten - betelítődött ez a csoport és vidéken is ez idővel nyilván be fog következni. Viszont a hírünk - a passzív hallgatók, tehát akik csak figyelnek ránk de még nem működnek velünk együtt, azoknak a tábora - már jóval nagyobb. Számunkra egy kérdés lesz az, illetve hát a jövő fogja meghozni, hogy ez amennyire működni tudunk, amilyen aktivitást fel tudunk mutatni az elég-e ahhoz, hogy egy következő - kevéssé aktívan politizáló - embercsoportot meg tudjunk hódítani. Hogy tagként is a bázisunk legyenek, ne csak szimpatizánsként. - Wachsler Tamár: Egyetértek a Zsuzsával abban mindenképpen, hogy a Fidesznek a politikai súlya lényegesen nagyobb mint a társadalmi súlya. Véleményem szerint ez abból adódik, hogy a magyar politikai palettán a Fidesz egy meglehetősen radikális árnyalatot képvisel - talán a legradikálisabbat - és egyértelműen a gazdasági helyzet miatt a társadalom is a radikalizálódás felé tart véleményem szerint. Így a Fidesz a tendenciák előtt jár, és ezért gondolom én, hogy népszerű. Hogy miért nem lépnek be mégsem az emberek, a fiatalok a Fideszbe - hát ennek több oka van. Az egyik az, hogy bizonyos körökben, bizonyos hatalmi körökben a Fidesz az elsőszámú közellenség, kevésbé hálás de nagyon népszerű szerepét-feladatkörét vívta ki magának - és ezért sokan félnek belépni közénk, de mindenképpen támogatják az akcióinkat. Ez nagyon jól jelentkezik az aláírásgyűjtő akciókban például. A másik az, hogy miért ilyen ismert a Fidesz? - ezt egy kicsikét a hatalomnak köszönhetjük. A legjobban a tiltások miatt. Most pedig azért, mert én azt tapasztalom, hogy most egyszerűen nem lehet olyan fórumot tartani Magyarországon tv-ben, rádióban, Piripócson, sehol, - ahova a Fideszt ne hívnák meg. Kicsikét olyan érzésem van, hogy a Fidesz mintegy legitimációs forrás. Tehát, hogyha valaki demokráciáról akar beszélni, demokratikus színben akar feltűnni, akkor meghív gyorsan két Fideszest, és akkor aztán az egész társadalom... ezért van az, hogy rendkívül jól ismert a Fidesz országszerte. - Hegedűs Istvánnak ha jól látom megrezdült az arca, amikor Wachsler Tamás azt mondta, hogy a Fidesz a legradikálisabb magyar szervezet... - Amit Tamás mond, az teljesen igaz. Én mégis egy kicsit másképp fogalmaznék. Mégpedig: hogy az a radikalizmus - ez egy olyan elvi radikalizmus kell hogy legyen, amely például kimondja, hogy a Fidesz nem kíván az MSZMP-vel a választások előtt mondjuk megegyezni abban, hogy hány miniszteriális tisztséget szeretne valamilyenfajta állítólagos koalíciós kormányzásban. De ugyanakkor én magamat néha mérsékeltnek szoktam nevezni a választmányon belül, mert nagyon fontosnak érzem - de azt hiszem ez nem egy jelentős különbség csak árnyalatnyi eltérések lehetnek a felfogásaink között - hogy hangsúlyozzuk azért azt, hogy a Fidesznek is a végcélja, hogy a diktatúrából a demokráciába - békés politikai átmenet során - ebben a folyamatban részt vegyen. - Rövid viszontválasz: - Tamás? - Egyáltalán nem vitatkozom Istvánnal a békés átmenet szükségességét illetően - azt gondolván, hogy ez az egyetlen esélyünk: a békés átmenet. Magyarország nem engedhet meg magának még egy történelmi katasztrófát. De a radikalizmusom: radikalizmus az én szememben azt jelenti, hogy az élen kell haladni valakinek. Ezt a szerepet Fidesznek kell viselnie. Ebben a légkörben nagyon nagy esélyt látok egy politikai offenzívára, és ezt szerintem nem szabad elszalasztani. Gondolom ezen István sem vitatkozik, csak a megközelítéseink mások esetleg. Annakidején amikor a Fidesz létrejött, valaki mondta ezt a kifejezést - nekem nagyon tetszett: a Fideszt sokan "kamikaze-szervezetnek" tartották, hogy olyan dolgokról beszéltünk nyilvánosan, amiről senki más addig nem beszélt. Többpártrendszerről. Meg lehet nézni a nyári programtervezetünket, és lehet látni, hogy pontról-pontra jönnek be ezek a követeléseink. Tehát valahogy úgy lehet ezt nézni, hogy fejjel mentünk falnak de megnyílt a fal előttünk. És énnekem az az érzésem, hogy óvatosan taktikusan és nagyon okosan - de ezt a szerepet tovább lehet vinni, és tovább kell vinni. - Az, hogy a Fidesz milyen szerepet tud tovább vinni - az attól is függ, hogy a hatalom milyen szerepet hagy neki tovább vinni. Hogyan alakult a viszonyotok az MSZMP-vel az utóbbi hónapokban Szörényi Zsuzsa? - Azt kell mondanom, hogy mi is áldozatul estünk - illetve mi áldozatul estünk az MSZMP-nek az utóbbi hetekben lefolytatott tárgyalássorozatán. Ez szó szerint értendő. Ugyanis az MSZMP a független szervezetekkel kétoldalú tárgyalásokat folytatott - egyrészt egy szervezendő koalíció, tapogatózó próbálkozásaként -, és bennünket a MISZOT tagjaként ültetett tárgyalóasztalhoz. Már első lépésben is gondolhattuk volna, de a tárgyalás során teljesen nyilvánvalóan kiderült, hogy ez a beállítás, ez abszolút kárunkra válhat. Az MSZMP egyáltalán nem tervezi, hogy a Fidesszel külön is tárgyaljon, illetve egyáltalán mint önálló politikai erőt vegye figyelembe - és mégis próbálja mindenképpen erről a szerepéről a Fideszt leszorítani. Ez derült ki a Fejti Györggyel folytatott tárgyalás során, ahol a Fidesztől Kövér László volt ott, és elmondta, hogy Fejti számunkra alternatívaként két esetet vázolt fel - mármint hogy a koalícióban részt vegyünk. Egyik: hogy gyerek-szervezetként kapcsolódunk valamelyik más független szervezethez - amely természetesen elképzelhetetlen számunkra a mindenki mással folytatandó jó viszonyunk megtartása érdekében. A másik variáció pedig: hogy az egyébként konszenzus-elven működő MISZOT részeként vegyünk részt ebben a koalícióban - ami semmiképpen nem elfogadható. Azért mert a konszenzus-elv lefejezné a mi radikálisabb elképzeléseinket, másrészt pedig a MISZOT semmiképpen nem tekinthető bármiféle politikai egységnek, hanem egy rendkívül zavaros, esetleg kerekasztalnak mondható valami - ami úgy tűnik, hogy képtelen a nem létező funkcióit teljesíteni. Az ifjúságot nem képviseli, és nem fogható fel úgy, mint valamiféle önálló teljes jogú képződmény. Ez a tárgyalás egyébként a mi számunkra megkérdőjelezi a MISZOT-ban való további részvételt - erről azonban még vitatkoznunk kell a tagsággal. - Talán még befejezésül ki kellene egészíteni a mondottakat azzal, hogy az MSZMP következetesen végigvitte mindmáig azt a taktikáját, hogy megpróbálja kizárni a Fideszt a független szervezetekkel való tárgyalópartnerek közül. A múlt hét végén tervezett beszélgetésre például nem hívták meg a Fiatal Demokraták Szövetségét - mint önálló szervezetet -, a MISZOT pedig - amelynek a keretei között, mint hallottuk - a Fidesz elvileg részt vehetett volna a tárgyalásokon - nos, ez a MISZOT közölte, hogy ő meg nem megy el. Ez a közös MSZMP-MISZOT akció egyik oka volt egyébként annak, hogy a független szervezetek nem vettek részt a tárgyalásokon. - Nos, - nem mintha ez lett volna célunk - de végül is beigazolódott ebben a beszélgetésben is, hogy a hatalom még mindig első számú közellenségnek tekinti a Fideszt. Csak azt nem szabad elfelejtenie, hogy a Fidesz országos hírnevét - és a vele szemben megnyilvánuló rokonszenvet - részben annak köszönheti, hogy az MSZMP nem szerette. Nos: ezzel a megfontolással köszönöm meg a beszélgetést Szörényi Zsuzsának, Hegedűs Istvánnak és Wachsler Tamásnak. +++
1989. április 15., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|