|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
A Jurta Szinházi találkozó
|
München, 1989. február 25. (SZER, Világhíradó) - Ma késő este fejeződik be a Jurta Színházban rendezett Munkásszolidaritás "89 elnevezésű tanácskozás, amelynek célja a munkásproblémák megvitatása mellett önálló munkás-érdekvédelmi szervezetek létrehozása. - Az eddigi eseményekről az Új Index Hírszolgálat vezetője, Molnár Tamás számol be: - Ma reggel 9 órai kezdettel a budapesti Jurta Színházban Munkásszolidaritás 89 címmel megkezdte munkáját az első magyar munkás-konferencia. A szervező bizottság tagjai - a FIDESZ munkáscsoport karöltve más munkáscsoportokkal - február 1-ején röplapot és meghívót bocsájtott ki, amelyben együttműködésre hívták fel a magyar munkásságot: gondolkozzanak közösen a munkás- önkormányzatról, a munkástanácsokról, a munkásrészvényekről, a bérreformról, az adóintézkedésekről, a munkanélküliségről, a szegénységről és az önálló munkásszervezetek lehetőségéről. A tanácskozást Hanecz Péter elnök (FIDESZ) nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglaltak: Gyilli György (?) Munkásszolidaritás, Győri Molnár Péter (FIDESZ), János Levente (FIDESZ munkáscsoport), valamint Bartók Gyula (FIDESZ) választmányi tagok. Előadások hangzottak el a magyar politikai-, gazdasági- és az erkölcsi válság természetéről és okairól, a magyar munkásság helyzetéről, hazánk történelmének sorsfordulóiról és az ebből levonható tanulságokról, s rövid áttekintést adtak aktuális politikai kérdésekről. (...) Felkért előadók és előadások a tervezet szerint: Szálai Erzsébet (TDDSZ) a Munkásönkormányzatról és a munkástanácsokról, Bartók Gyula, Litházi Bertalan (FIDESZ) a tulajdonjogokról és a munkásrészvényekről, Solt Ottilia (MDF) a Munkanélküliség és a szegénység kérdéseiről, valamint Forgács Pál (TDDSZ) Az önálló munkásszervezetek lehetősége hazánkban címmel. A tanácskozáson körülbelül 400-500 fő vett részt, döntő többségében ifjúmunkások. A színház előterében kiadványokat árusítottak. Kapható volt többek között Munkás címmel a Munkások a Demokráciáért Csoport folyóirata, melyet Bottyán-Kis Mihály szerkesztett. Ebben többek között olvasunk a TDDSZ céljairól, a brassói munkásfelkelésről, továbbá munkásverseket és különböző hasznos információkat. Este kilenc órai kezdettel sajtókonferenciát terveznek a munkás- tanácskozás, a Munkásszolidaritás szervezői. +++
1989. február 25., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|