|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB üléséről
|
München, 1989. február 13. (SZER, A mai nap) - Az MSZMP Központi Bizottságának szombaton véget ért kétnapos üléséről közleményt adtak ki, amely szerint a testületnek meggyőződése, hogy a politikai pluralizmus kialakítása a többpártrendszer keretei között valósítható meg. A Központi Bizottság véleménye szerint a társadalom még nincs kellően felkészülve a többpártrendszerre való azonnali átállásra. A közlemény hangoztatja átfogó szociálpolitikai reformok szükségességét, ugyanakkor rámutat arra is, hogy mind a gazdaságban, mind a politikában fokozatos és folyamatos átmenetre van szükség. A gazdasági, politikai és erkölcsi válság felszámolása érdekében szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú, a főágazatokban pedig a közösség és az állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó rendszer kialakítását. A nyilatkozat leszögezi, hogy a politikai reform sem nem helyettesítheti, sem nem akadályozhatja a gazdasági feladatok megoldását. Az 1956-os eseményeket úgy értékelik, hogy valóságos népfelkelés volt, de kezdettől fogva szerepet játszottak benne az - úgymond - restaurációra törekvő és lumpen elemek is, október végétől pedig erősödött az ellenforradalmi irányzat. A Központi Bizottság elsietettnek minősíti, hogy Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagja, a testület állásfoglalása előtt hozta nyilvánosságra a történelmi albiztottság vizsgálatának eredményét, ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imrét. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|