 |
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések
szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság
jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása
az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os
forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le,
és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége
miatt nem vesz részt.
Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári
tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt
vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan
értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli
történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi
ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták
azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista
és
ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a
hírek
szerint korrekt keretek között zajlik.
A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre
robbantotta ki,
amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az
56-os
magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly
első titkár is bírálta Pozsgay Imrét.
Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly
ellentétekről
is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is
mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs
veszélyben.
A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén
rendkívülinek
nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés
előtt
a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a
következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor
sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint
amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|