|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának
kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült
belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt
Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház
tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre
elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat
sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de
szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező
honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan
megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel
ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.
A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki, miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség alkotmányos határai.
Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző napon már nem adott szót.
Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a Ház véleményét.
Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|