|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - német lapok
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. október 30. kedd (MTI-tud) - A külföldi
segítségnek tulajdonítja a Die Welt keddi számában Carl Gustav
Ströhm, hogy a magyar kormány engedett a taxisokkal, fuvarozókkal
kialakult konfliktusban. Mint a bonni lap írja, Helmut Kohl
kancellár a római EK-csúcson keresztülvitte, hogy Magyarország
hamarabb hozzájuthasson az Európai Közösségek által korábban
kilátásba helyezett kölcsön további részéhez, ,,a nyugati
ásvanyolajkonszerneket pedig felszólították, hogy Budapestet
részesítsék előnyben a szállításoknál,,. A Die Welt számára azonban
nemcsak a magyarokkal szembeni német lekötelezettség vagy a Helmut
Kohl és Antall József közötti barátság munkált abban, hogy
,,Magyarországot nemzeti katasztrófától mentették meg,,. - A
nyugat-európai politikusok kezdik felfogni, hogy a leköszönt
kommunista rendszer örökségeként szakadék megnyilásának réme
fenyeget Közép- és Kelet-Európában. A kommunizmusban az utána
következő időszak a legrosszabb - írja a lap.
A Die Welt szerint Budapesten az egyre súlyosabbá váló gazdasági válság miatt olyan helyzet van kialakulóban, amelyben felbomlik az állam tekintélye s eltűnik az a készség, hogy mindenki rendesen bánjon a másikkal. - A magyar kormány kénytelen leépíteni a szubvenciókat és a gazdaságtalan üzemeket. A magyar ipar nagy része nemzetközi mércével mérve nem versenyképes. Ha a magyar kormány további komoly intézkedések megtételére kényszerül, a lakosság más csoportjai is arra a gondolatra juthatnak, hogy torlaszokkal és útlezárásokkal döntik el a maguk javára az elosztás körüli harcot. A nyugati segítség azonban, bármennyire szükséges is, nem jelenthet tartós megoldást, ha magában az országban nem lobban fel a gazdasági gyújtószikra - állapítja meg a Die Welt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában Viktor Meier arról is ír, hogy Budapesten sokat beszélnek Horváth Balázs belügyminiszter szerepéről. A belügyminiszter, aki a kórházban lévő Antall József helyett a kormányfői teendőket is ellátta, ,,már a kezdet kezdetén kinyilvánította vagy rendőrtiszteken keresztül kifejezésre juttatta, hogy kényszerítő eszközöket az úttorlaszok fellállításával szemben nem fognak alkalmazni. Ezzel, így mondják Budapesten, az állam túlságosan hamar kiengedte kezéből a hatalmi eszközt és a tiltakozóknak teljesen szabad kezet biztosított. Nem lenne jó, hallani Budapesten, ha ez a példa iskolát teremtene,,.+++
1990. október 30., kedd 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|