|
|
|
|
|
|
|
|
A KB pénteki ülése - 1956 (SZER, Világhíradó)
A KB dönteni akar abban - és a döntésnek esetleg személyi
következményei lesznek -, hogy elfogadja, vagy elutasítja az MSZMP
által megbízott párt testület, a történelmi albizottság
megítélését: 1956 népfelkelés volt.
Sokan elmondták már, hogy nem a KB határozat fogja eldönteni azt,
amit a magyar nép 32 éve tud, csak nem mondhatott ki hangosan.
Mégis súlyosán nyom a latban, hogy a KB miként reagál arra a
higgadt, realista és felelősségteljes állásfoglalásra, amelyet 16
független szervezet tegnap közzétett nyilatkozata kifejez.
A független szervezetek együttműködése, idézem szó szerint: "akár
koalícióban az MSZMP-vel, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos
pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő
sztálini pártállammal szemben, 1956-ban kirobban népfelkelés
igazságos történeti megítélésével, revideált felfogásával
képzelhető el."
Ebben a fogalmazásban és abban, hogy ennek elvetése beláthatatlan
következményekkel járhat, 16 jelentős független csoport egyetért és
ez nem csekélység. Ezzel a KB-nek számolnia kell.
|
|
|
|
|
|
|
Antall-előadás, tárgyalások (2. rész)
|
A kormányfő utalt arra, hogy a magyar kormány júniusban elsőként jelentette be a VSZ katonai elemeiből való kilépésre vonatkozó elhatározását és egyúttal kinyilvánította a szovjet katonai és politikai vezetés előtt, hogy a szerződés teljes felülvizsgálatára tart igényt, emellett pedig az a véleménye, hogy az amerikai csapatok európai jelenléte az európai biztonság garanciája.
- Örömmel mondhatom, hogy azóta a csehszlovák és a lengyel álláspont lényegesen közeledett a miénkhez. Ennek következtében a katonai szövetség jövőjét erőteljesen meg fogjuk kérdőjelezni a VSZ két hét múlva, Budapesten tartandó csúcsértekezletén.
- A VSZ mint politikai tanácskozó testület könnyen fennmaradhat még egy darabig, biztosítva a rendszeres politikai párbeszédet a Szovjetunióval. Ez annál is fontosabb, mivel Közép-Kelet-Európa jelenlegi zűrzavarában a szovjet katonai és politikai vezetés részéről a ,,hűtlen, a hálátlan Magyarországról,, hallható retorika nem segít annak a súlyos válságnak enyhítésében, amelyet a két ország közötti kereskedelem összeomlása, a szovjet olajszállítások visszafogása okozott. Nem számolva az óriási, váratlan veszteségeket, a bizalmi válság ellenkezik a magyar kormány szándékaival és filozófiájával. Ismételten kifejeztem meggyőződésemet, hogy az új helyzet végre lehetőséget ad a bizalom és az együttműködés tisztességes viszonyának megteremtésére a Szovjetunió és Magyarország között. Úgy véljük: az elhatározottság, a mérséklet kölcsönös lehet, s még a szóhasználatban is elkerülhetjük az erőszakosságot. Nem kétséges, hogy minden politikai kezdeményezésünkben kiváló partnerünk volt a Szovjetunió, Mihail Gorbacsov, aki nézetünk szerint messzemenően megérdemelte a Nobel-Békedíjat - mondotta Antall József. A miniszterelnök szólt az Ukrajnával való kétoldalú kapcsolatok megteremtéséről és Magyarországnak a balti államokkal kiépített kitűnő kapcsolatairól. (folyt.)
1990. október 16., kedd 18:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|